Hogyan értessem meg a szüleimmel és a család többi tagjával, hogy nem akarok majd részt venni a szalagavatón és a ballagáson?
Leírom azt is, hogy miért nem:
Vagyunk 5-en az osztályban. (szakiskola...) És nem vagyunk valami összetartó társaság, én pl. csak azért járok oda, mert muszáj. (de szerintem a többi is így van vele) Tehát a szalagavató meg a közös produkció sem fog érdekelni különösebben, azt sem bánom, ha nem kapok szalagot, legyen meg a szakmám és csak ez érdekel, a sok idióta formaság az nem. Egyébként a ballagásra sem kívánok elmenni, ezt is felvetettem már a szüleimnek, de persze letoltak, hogy pedig menni kell. De biztos, hogy nem fogok menni. Eddig mindent úgy csináltam, ahogy ők akarták, kérték, ezt a két döntést szeretném önállóan meghozni.
válasza: válasza:
válasza:A szüleiddel értek egyet!
A szalagavatót max 1 óra alatt lezavarják, utána mehetsz haza. Ballagás is 1-1,5 óra.
Ennyit igazán kibírhatnál!
válasza:Nem értem, hogy mért nem akarsz. Persze leírtad az indokot, de akkor se értem. Ilyen egyszer van az életedben. És inkább fájdalmat okozol a szüleidnek, akik büszkén nézhetnének, ahogy "menetelsz". Azt a pár órát igazán kibírhatnád.
De ha nem akarsz menni, akkor ne menj, csak aztán ne írj ki olyan kérdést, hogy "hogyan állítsam le szüleimet, hogy ne emlegessék 20 évig ezt az esetet?"
válasza: válasza:8.-ikos ballagáson én se voltam. Volt meglepi mikor anyámék nem találtak meg. 12.-ikbe voltam szallagavatón és ballagáson is. Most 14.-ikbe megint nem megyek ballagásra.
19f
válasza:Senkinek nem kötelező elmenni!
Ha meghoztad a döntést, akkor állj ki mellette!
Én sem szerettem soha az ilyen nagy ünnepségeket. Szülők se olyanok, hogy vigyorogva meneteltem volna. Középsuli végén el se mentem. Persze ezt nem jelentettem be, ez olyan "meglepetés" volt, mert az osztály nem volt összetartó, s tudtam, ha közlöm mit akarok, akkor biztosan szekálni fognak.
Nem mentem el. Páran hőbörgtek, de nem törődtek vele.
Szakmai képzés után szájat húzva mentem szalagavatózni. Egyszerűen nem tetszett. Gyomorideg kerülget ilyen rendezvények miatt. Aztán a ballagásra szintén nem mentem el.
Meghoztál egy döntést. Állj ki mellette! Sokkal jobb, mint összeszorított fogakkal bevágni a bájvigyort!
Valószínűleg azért nem értik meg, mert nem akarják megérteni. Ha te azt mondod, hogy nem akarsz elmenni, ezen nincs mit nem érteni!
Inkább annak kellene tudni az okát, hogy mi gátolja őket a megértésben. Néhány példa:
- gyakori, hogy a szülők a gyerekeik révén (a "bőrödbe képzelve magukat") akarnak megélni egy élményt, ami szerintük jó, és nem érdekes, mit gondol róla a gyerekük
- az is lehet, hogy a rokonság elvárásait közvetítik feléd
- vagy lehet hogy csak ők érzik úgy, hogy megoldhatatlan magyarázkodásra kényszerülnének másokkal szemben
- arról nem hallottak még, hogy az emberek különbözőek; ami az egyiknek "életre szóló élmény", az a másiknak felesleges szívás.
Ha netán azt kérdezik, hogy "de hát miért nem?", azt nem szabad szó szerint érteni, mert az ilyen kérdésre a választ nem a tájékozódásuk érdekében várják, hanem csak céltáblára van szükségük a további ellenvetéseikhez. Ez úgy működik, mint egy koncepciós per: az ítélet már rég kész, de azért párbeszédet kell egy ideig színlelni.
A lényeg, hogy bár elbeszélgethetsz róla velük, de ha nem értik, hát nem értik. Ennél fontosabb kérdés, hogy miért olyan fontos ez számukra, hogy a te akaratod ellenére is erőltetik.
A legvégső esetben érzékeltetheted a helyzet abszurditását a "más izéjével verni a csalánt" metafora segítségével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!