15 eves lanyom bejelentette, hogy dohanyzik. Mit kene tennem?

szia ne haragudj rám amiért ilyet irok 1 kétségbeesett szülönek.

de minnél jobban megtiltod neki ö annál jobban fogja csinálni .... ez az ö döntése tudom nem helyes.

15 éves lány vagyok

Csupa olyasmit, amit már eddig is tettél valószínűleg :) Hiszen nem a hátad mögött pöfékel, hanem tart annyira jó fejnek, hogy bevallja neked.

Szerintem hülyeség, hogy hagyd dohányozni, majd megjön az esze és abbahagyja. Persze, egyszer megjön majd az esze, de akkorra kialakul nála a függőség és nem fogja tudni abbahagyni (az unokatesóm 16-17 évesen kezdett el dohányozni, mert attól jobb fejnek érezte magát. Mikor mondtuk, hogy ne tegye, kb. olyasmiket mondott, mint most a te lányod. Illetve, hogy ne aggódjunk akkor hagyja abba, amikor akarja - most 33, sárgák a fogai, egy vagyont költött/költ a cigire és kb. 2 havonta fut neki a leszokásnak, rengeteget szenved miatta. Belegondolva sok ilyen történetem lenne csak a saját baráti körömből is..)

Kérdés, mit lát a családban? Te és a párod dohányoztok?

Szerintem beszélgess vele tovább - ne győzködd, mert akkor csak megmakacsolja magát (egy 15 éves azt hiszi h. kb. ő tojja a spanyolviaszt :D), csak mondd el neki, mit tesz a testével és hogy ez téged aggaszt stb.

Soha, de soha ne légy a segítségére abban, hogy cigihez jusson: ne vedd meg neki, ne adj rá neki pénzt stb.

Mi lenne, ha egy sport felé terelnéd? Az jót tesz a testének, az egészségének és talán elterelné a figyelmét a cigiről (egy normális edző sztem nem is hagyja, hogy a sportolói dohányozzanak)

Hülyeség, amit a többiek írtak. A lányod még nem felnőtt és felelős vagy érte - az anyai korlátaidon belül nyilván - hogy milyen felnőtt válik belőle :)

Kedves kérdező!

17 vagyok, 4 hónapja volt, hogy először gyújtottam rá, azóta dohányzom, de napi szinten 4-5 szál (vagy kevesebb), ami még nem vészes.

Én itthon titkoltam, nem mertem elmondani, mert tudtam, hogy az édesapám megharagudna, már csak azért is, mert hazudtam és, mert félt.

Aztán, mikor lebuktam megkért, hogy szokjak le, de végül nem fogadtam meg a tanácsot.

Később kiderült, hogy az első figyelmeztetés óta is rágyújtottam, nem is egyszer, így hát már csak annyit mondott, hogy jól van, én tudom, majd úgyis rájövök, de addig is ne dohányozzam szét a tüdőm.

Saját esetemből tanulva, minél jobban tiltanád, annál jobban csinálni fogja.

És ez velem is így volt. Amíg nem tudták, sokkal többet szívtam, de, mikor rájöttek aztán meg már rám hagyták, visszavettem.

Nem jobb semmivel, persze ezt tudom, de talán így majd nem érzi akkora nagy számnak, vagy menőségnek, hogy dohányzik.

Büntetés sem megoldás, zsebpénzelvonás sem, mivel ígyis úgyis megoldja majd, hogy legyen neki, és ha mégis arra költené a zsebpénzét, hogy tudjon cigit szívni, akkor egy idő után úgysem tetszik majd neki, hogy másra nincsen pénze.

Ha hozzád fordulna, hogy legyen kicsit több, viszont azt ne engedd! Semmiképp se adj többet vagy kevesebbet, így majd beosztja, vagy rájön, hogy ezzel csak megy a pénz.

Mondjuk én mindig saját fizetésből veszem magamnak a dohányt :) De hát kinek mi.

Ennyi tudok tanácsolni :)

elmondhatod hogy nem örülsz neki, rá fog szokni, soha nem tudja majd letenni

köthetsz vele fogadást is erre

megmondhatod neki, hogy ne dohányozzon a lakásban

egyébként meg jó a kapcsolatod a lányoddal mert el merte mondani neked, és ez is nagy szó

Nálunk szülők sosem tiltották az alkoholt, dohányzást. Pár hete édesanyám talált egy öngyújtót egy péntek este után, kérdezte, hogy szoktunk-e dohányozni, mondtam: igen, időnként. Nem válaszolt, időnként ő is elszív 1-2 szál cigit, tudja, hogy haragszom rá, én is tudom, haragudna rám, ha most látna... talán pont ezért tudok (egyelőre) mértéket tartani, elhatároztam magam, heti 3, max. 5 szál(nevetségesen kevésnek hangzik, de amíg fizikailag nem függő az ember tartható), többet nem.

Hogy mi a megoldás, azt magam sem tudom, találja ki mindenki magának :D