Mi történik vele?

Én a helyedben szakemberhez fordulnék, pszichológushoz, nem a lányoddal, hanem saját magaddal. Arra a kérdésre keresném a választ, hogy

hol rontottam el mint anya, és hogyan hozhatom helyre.

A lányod nem megváltozott, hanem felerősödtek a vészjelzései így kamaszkor tájékán, csak te ezeket a jelzéseket sajnos rosszul reagálod le, nem ismered jól a gyermekedet/gyermekeidet.

Mint többen is írták, az a legfőbb baj, hogy nem alakult ki köztetek a bizalmi viszony, ez okozza a problémákat. A pszichológussal én visszamennék egészen a kezdetekig, a gyerekek születéséig, megvizsgálnám, miért alakult így a viszony köztetek, és segítséget kérnék abban, hogy hogyan lehet ezen változtatni. Itt elsősorban a te hozzáállásodon kell változtatni. Azért mert egyedülálló anya lettél, még lehetne jó a viszony a gyerekeiddel, ez csak kifogás, amivel hárítasz.

Tudod akik itt írunk, szinte mindnyájan anyák vagyunk, van köztünk jó vagy rossz házasságban élő vagy egyedülálló, követünk el hibákat, nem vagyunk tökéletesek, de mindent megteszünk a gyermekeinkért, és tudod, lehet hogy nincs köztünk olyan aki azt mondhatná, hogy

sosem volt valami bizalmas kapcsolatom a gyerekeimmel.

Általában mindenki igyekszik a legjobb kapcsolat kialakítására kisgyermekkortól kezdve, esetleg kamaszkorban ez a kapcsolat megsérülhet, de nem mondhatjuk azt, hogy sosem volt bizalmi viszony!!!

Ezért én azt mondanám neked, nézz magadba, kérj szakembertől tanácsot, és próbálj meg a hozzáállásodon változtatni, és jobban megérteni a gyermekeidet.

Az önvagdosás is tipikus segélyhívó jelzés, figyeljetek rám, itt vagyok, segítségre van szükségem.

Csak nézd a lányod szemszögéből a dolgokat. A leírt szituációban is a lehető legrosszabbul cselekedtél: nyilvánosan megszégyenítetted a lányodat, veszekedtél vele a vendége előtt és elzavartad a fiút, gondolj bele a lányodnak ez milyen megszégyenítő lehetett!

Ezzel nem azt mondom, hogy ő helyesen cselekedett, de tudod a mai világban egy 17 éves lány már akár szexelhet is a szülő tudtával és beleegyezésével is, neked nem a tiltás lenne a feladatod, hanem a felvilágosítás testi-érzelmi-fogamzásgátlás terén, de ehhez egy jó szülő-gyermek viszonyra van szükség.

Rajtad áll!!!!

Azt nem nevezném felvilágosításnak, hogy megmondtam neki, házasság előtt nincs szex. Ezzel csak felhívod a figyelmét arra, amit nem szeretnél, hogy tegyen. Egy ideális világban jó lenne, ha házasság előtt nem lenne szex, de nem ilyen világban élünk.

Ahogy az utóbbi válaszoló is írta, neked kell jófejnek lenni, változni, kedvesnek lenni, nem pedig támadni, hogy a bizalmát megszerezd.

Abban ugye egyetértünk, hogy közeledni szeretnél hozzá? Légy te az okosabb, mert okos enged, ne dirigálj, ne prédikálj, csak légy a megértő szerető édesanyja.

17 " Te hány eves vagy ?

Te meg nem neveltél fel egy gyereket Sem (főleg egyedül ! Ugye ?

Itt egy aggodo szülővel beszelsz nem pedig a haverokkal . Szegyeld magad . Mi az hogy kopj le róla ? meg egy jó messze kolesz ....

Tudatlan vagy es szemtelen , rád is rád férne egy jó adag nevelés .A szülői tisztelet az hogy ki mostak a sz@rbol es fel neveltek mar magában is tiszteletet érdemel . Nevetséges amit írsz , ilyenek ne írjanak ,te is tutti egy lázadó kamasz vagy !

Kedves kérdező, ne ess kétségbe, kaptál itt már hideget, meleget, de talán azért, mert amiket leírtál az életből kiragadva, azt elég sokféleképpen lehet értelmezni, de ítélkezni itt tényleg senkinek nincs joga.

Van itt egy szülő, aki segítséget kér, mert nem tudja, hogyan oldja meg a problémáit, szeretne jobb szülő lenni, de a lecseszéstől nem lesz jobb.

Én írtam neked, hogy fordulj pszichológushoz, ha a gyermeked nem megy veled, akkor menj egyedül is, mert ahhoz hogy segíteni tudjon valaki, a teljes élettörténeteteket kell megismerni a párkapcsolatodtól és a gyerekek születésétől kezdve, mert a problémák gyökere odáig nyúl vissza szerintem.

Tényleg nem a szex a legnagyobb gond itt, talán azért is félted őt kórosan a korai szextől, mert te fiatalon egyedül maradtál, nem szeretnéd hogy a lányod így járjon.

Mindez oké, de amit teszel az nem megoldás sajnos, csak olaj a tűzre, hát ezét kéne a szakember, meg a részletes beszélgetések, mert itt nem lesz megoldás 1-2 nap alatt.

Ami az évek során összegyűlt, rakódott, azt nem lehet ripsz-ropsz rendbetenni. Ha te megtetted az első lépést, a lányod még nem fog attól rögtön jókislány lenni, türelem, kitartás és szeretet kell.

Említetted a vallásosságot, tudod én hiszek Istenben, igyekszem ezen az úton járni, de úgy gondolom, legfőbb hitvallásunk a szeretet, a szeretet kell, hogy mozgasson minket, nem a tiltás, harag, düh, parancsolgatás. Nekem nincs 17 éves lányom, fiaim vannak, a nagyobbik 15, a kisebbik 13, de nem mondogatom, hogy házasság előtt nincs szex, nem lennék hiteles, meg hát tényleg hülyének is néznének, de azért próbálom őket a felelősségteljes gondolkodás felé terelni, és ez nem úgy működik, hogy megmondom nekik mit tehetnek és mit nem, hanem a pici koruktól kezdve alakított jóviszony bizalmi kapcsolat, sok beszélgetés, együttlét alakítja szülő-gyerek viszonyt, ami az évek során alakul, változik, és ahogy nőnek, egyre inkább baráti viszonnyá alakul, nem pedig alá-fölé rendeltség. A nagyfiammal már úgy beszélek, mint egy velem egyenrangú felnőttel, döntéseket bízok rá, kikérem a véleményét, sokat humorizálok vele, nevetgélünk, remélhetőleg jó úton haladunk minden téren.

Ő már most zárkózottabb lett, nem mond el mindent, mivel fiú is, nem az a fajta, aki nekem el fogja sírni a szerelmi bánatát, de tudja hogy bízhat bennem, és kérhet segítséget ha kell. Nem fogom vallatni, hogy lefeküdt-e már valakivel és hogy nem helyes szexelni, de sokat meséltem neki az én fiatalkoromról, pozitív és negatív példákat hozva egy-egy viselkedési formára amit én is átéltem vagy láttam, ez segít neki, hogy az adott élethelyzetben megtanuljon dönteni, mert ez a cél, nekik kell dönteniük, és tanulniuk a tapasztalataikból.

Szóval nekem az a véleményem, hogy neked segítség és támogatás kell, és még egyszer azt javaslom, keress egy pszichológust, járj hozzá, elemezzétek végig az életedet, így könnyebb lesz megoldást találni.

Sok sikert kívánok hozzá!