Mit tennétek a helyemben?

tudod, míg te a medencét siratod meg a nagy házadat, valahol egy szobakonyhás panellakásban sokgyerekes család nyomorog, és örül annak az egyetlen szobának is... és míg neked csak az a problémád, hogy kisebb lesz a szobád, valakinek soha de soha életében nem lesz saját szobája mert mindig meg kellesz osztania másokkal, de örül,hogy tető van a feje felett

szóval azt tudom neked tanácsolni,hogy becsüld meg azt, amid van és örülj neki, amíg ilyen jól éltek, mert eljöhet az az idő, mikor már nem csak a medencétől, meg a nagy szobától kell megválni, hanem mondjuk a mindennapi vacsorától is...

Szerintem is próbáld elfogadni a helyzetet, mást sajna úgysem tehetsz. Barátnőm is így járt. Az édesapja két évvel ezelőtt meghalt. Az minimálbérért dolgozó anyukán, és Rajta maradt a hatalmas, medencés, szaunás családi házuk, pár hónapon belül nyilvánvalóvá vállt, hogy a suli, a mindennapi kaja, és a ház fenntartása nem fog menni egyszerre, így döntöttek és a hatalmas, gyönyörű kacsalábon forgó házból, most egy kis kétszobás lakásba költöztek a 3. emeltre. A leányzó nagyon ki volt bukva, de csak annyit tudok neked is tanácsolni, mint neki... Nézd azt az oldalát, hogy még mindig lesz egy saját zugod, ahova "elbújhatsz", amit kedvedre rendezhetsz be. Biztosan meszelve lesz, kiválaszthatod a falak színét, a függönyét, stb... lehet hogy tök jó fej fiatalok laknak még rajtad kívül abban a sorházban, velük összejárhatsz, ismerkedhetsz. Nem lesz medencétek? Hát istenem... nálunk nagyon sokan vesznek "felfújhatót", amibe kb két gumimatrac fér, írtó poénos, de a célnak megfelel. (ha lesz egy kis udvarotok)

Értsd meg a szüleidet, és gondolj arra, hogy még jól jártál... Ha abban a házban maradtok, akkor minden pénzt abba öltök, ezek szerint feleslegesen, szépen lassan nem maradna pénz új ruhákra, új tárgyakra, az iskoláztatásra, majd végül már a mindennapi kajára sem. Így egy kisebb házba költöztök, de minden marad ezenkívül ugyanúgy ahogy eddig. A szüleidnek sem lehet könnyű váltani egyáltalán. 20/L