Hogy dolgozzam fel?

Még most tegyél minél többet azért, hogy sikerüljön ezt feldolgoznod!

Én kb. 10 éves voltam, mikor anyukámnak abortusza volt, és még most, 34 évesen is hatással van az életemre, és főleg az édesanyámmal való kapcsolatomra!

Nagyon sokan nem tudják, nem értik, mit jelent ez a nagyobb testvérnek, és milyen hatása lehet az életére nézve.

Két dolgot tudok tanácsolni:

Beszélj erről anyukáddal, és apukáddal is! Őszintén bevallom, hogy én nem bírok, de talán neked még nem késő, még nincsenek benned annyira meggyökeresedve, megkövülve a rossz emlékek. Csak annyit mondj nekik, mit fentebb leírtál. Mondd el, hogy sokat gondolsz erre az esetre, és számodra probléma feldolgozni. Ha megnyílnak és beszélnek róla, mindnyájatoknak könnyebb lehet.

A másik, hogy olvasd el az alábbi könyvet, rendeld meg, vagy vedd ki könyvtárból:

[link]

Szívből drukkolok!

Kezdetnek beszélgess a biosz tanároddal, mert baromi nagy marhaságokra alapozod ezt a gyászt. Nem késeznek, a magzat pedig nem menekül.

Utána jöhet egy pszichológus, mert nem normális,hogy ennyire kötődsz egy olyan "személyhez" aki nem is létezett és akkor fel sem tudtad dolgozni a történéseket mivel kicsi voltál. Gondolom az abortuszról is később szereztél tudomást.

Én a helyedben lesz*rnám.Biztos azért ilyen nehéz "feldolgozni",mert az életben még semmi rosszat nem tapasztaltál.

Az öcsédnek nem voltak érzései.Nem született meg,tehát nem érdekelte.

Ilyen miatt járnál pszichológushoz?Erre nem lehet mit mondani.Én felállítom a "kórképedet":egy elkényeztetett tinilány,tapasztalatlan.

(előző voltam.)