Hogy dolgozzam fel szüleim válását?

miért lennél te?

az én szüleim 14 évesen váltak el azóta apámat nem láttam,most 29 vagyok.

Te nem vagy hibás. Két ember kapcsolata ennél bonyolultabb, általában a gyerek összetartó erő, nem válóok. Sajnos a szüleid nem tudták, vagy nem is akarták helyrehozni a kapcsolatukat, valószínű sok-sok felhalmozódott sérelem gyűlt össze bennük, és már nem volt szeretet, ami átsegítse őket ezen.

Mindkettőjüknek túl kell jutnia ezen, utána majd apukáddal is fogsz találkozni, csak most még neki is fel kell dolgoznia a történteket.

Mást nem tudsz tenni, minthogy beletörődsz, és nem hibáztatod magad.

Gondolj abba bele, hogy ha már odáig jutott a szüleid kapcsolata, hogy elváltak, akkor mindkettőjüknek jobb lesz így, lezárhatnak egy rossz kapcsolatot, és új életet kezdhetnek. Ebből te sem maradsz ki, ne félj!

De jobb bátran kilépni, mint boldogtalanul élni egy rossz kapcsolatban.

Fel a fejjel, koncentrálj arra, hogy lesz két boldog, és kiegyensúlyozott szülőd.

Ezt (nekem legalábbis) nagyon nehéz feldolgozni. Hosszú ideig tartott, amikorra meg tudtam bocsájtani apukámnak.

5 éves voltam, amikor elváltak, több évnyi házasság után. Röviden és tömören: apukám becsajozott. Soha nem volt neki semmi jó, és elég. Mindig csak több kellett neki. Nagyon sajnáltam anyukámat, több mint 20 kg- t fogyott a válás után.

Aztán eltelt pár év, és anyukám megtalálta az élettársát. Nagyon szerettük egymást, így hárman, és olyanok voltunk, mint egy család!... aztán anya élettársa 2009. márciusban meghalt. Nagyon beteg volt. :-(

Idén apukám is beteg lett (de nem súlyos), vittük a kórházba (mert otthagyta a barátnője), stb... anya visszafogadta. De neki megint semmi sem volt jó, és megint elhagyott minket.

Ma már a Nagyszüleimmel és Anyukámmal élünk négyen. Sokat vagyunk együtt, megyünk a testvéreimhez; sétálni, fagyizni, cukrászdába, ismerősökhöz. Most már úgy érzem, hogy nem hiányzik apukám. Hetek óta nem láttam, pedig csak 3!!! utca választ el minket. Na mindegy! Ő ilyen, és így kell elfogadni. De biztos, hogy anyukámnak (is) rossz társ nélkül.

Bocsánat, hogy így kitértem a témától! Osztom az előttem szólók tanácsait: menj sokat sétálni, vásárolni, legyél a barátaiddal, és ANYUKÁDDAL! Biztos, hogy sokat fog segíteni, ha többet lesztek együtt, csináltok közös programokat, stb...

SZÉP NAPOT KÍVÁNOK MINDENKINEK!