Mit csináljak, ha én a piszkálható, "megalázható" személyiség vagyok?
7.-es koromig jól mentek a dolgok, nem érdekelt semmi, volt önbizalmam. Utna etediktől valami megváltozott, visszahúzódó lettem, nem mertem a többiekkel feloldódni, önmagam lenni. Kikerültem az általánosból, és elhatároztam, hogy a gimnáziumban változni fog a helyzet. Sokan megszerettek. De valahogy tudják az emberek, hogy mit lehet velem tenni. 9.-be tetszett egy fiú, és az akkori egyik legjobb barátnőm közölte, hogy mégis hogy gondolhatom komolyan ezt, hisz az egy (akkor) 18 éves fiú volt, és hogy ez képtelenség.
A legjobb barátnőm is folyton közölte velem, hogy csak magammal foglalkozom(ami nem volt igaz akkor se), és, hogy nem is érdekel engem amit Ő mond. A másik legjobb barátnőm folyton azt mondogatta, hogy vele sose foglalkozom. Szintén az egyik legjobb barátnőm közölte velem, hogy szerinte csúnya vagyok(pedig nem is kérdeztem tőle).
Mostanába rengeteget javult a helyzet, de például az öltözködésem miatt POÉNBÓL, de olyton piszkálnak. Egy hármas barátság tagja vagyok(hárman lelgjobb barátnők), és 90%-ban a közös csipkelődések mindig ellenem irányulnak, ketten összefognak, és engem piszkálnak. Ténlyeg poénból, mert a felállás más is szokott lenni,de 90%-ban mindig én vagyok a középpontjában. A ruhám, vagy, ha bármivel igyekszem megvédeni magam.
És nem tudom, hogy hogy jöhetnék ki ebből.
Kitűnő vagyok, és mindenkinek segítek, aztán egyszer egy fiú közölte az egyik legjobb barátnőmnek, hogy minek köszönje meg, hogy oda adtam a házimat.
A húgom is úgy beszél Velem,hogy ha a szobájában vagyok(ott szoktunk videójátékozni), hogy ha valami olyat csinálok, pl táncolok, énekelek, ami őt idegesíti, hogy i lehet menni, meg ne pofázzak, meg ilyenek.
17 éves vagyok, tudom, hogy nagyon gyerekes, de nem tudom megvédeni magamat, akárhogy próbálom. És mindig én kerülök ki rosszul.
Vagy elmentem a barátaimmal filmezni, és beszóltak a barátomra valamit, én meg megvédtem a barátomat(a barátom nem volt ott), és rajtam röhögött mindenki, még a legjobb barátnőm is.
Annyira nem szeretem, hogy én a megalázható lány vagyok, és, hogy ha megpróbálom összeszedni magam, kapok még egyet.
Köszönöm a válaszodat!:)
Már volt, hogy mondtam Nekik, de általában az csak egy ideig hat.:)
Igen, én is szoktam, néha durva dolgokkal, de én dicsérni is szoktam őket, ők viszont engem nem.:)
Szoktam mondani, hogy milyen csinos a legjobb abrátnőm, milyen jól áll rajta a ruha, milyen szép, jó így a haja, stb.:)
Szerintem ennél jobban nem is tudnék bókolni.
Tudom, hogy szeretnek, és teljesen igazad van!
Azzal van a bajom, hogy ettől függetlenül tudják az emberek, hogy ezt meg lehet velem tenni. Mert alapból ilyen a személyiségem. Tudom, hogy szeretnek, de alapból egy ember, miután megismer, így viszonyul hozzám, mert ez sugárzik rólam.
Hát ennek a hármas barátságnak az elején tényleg rengeteg gond volt(én az egyik lánnyal lelkileg sokkal közelibb kapcsolatba kerültem). Aztán lett barátom, a suliba folyton vele vagyok, így ők ketten együtt vannak, és így most ez az új felállás.
Durciztam már, de én járok rosszul azzal is. Meg hát hosszú távon nem jó nekem, ha mérgelődöm.:)Se senkinek.:D
Én erre fejlesztettem ki egy érdekes életszemléletet,miszerint:
1.Ugyanolyan értékű ember vagyok,vagy akár több is lehetek a piszkálódóknál,humorheroldoknál,ha én nem süllyedek a szintjükre.
2.Aki a barátom,az nem bután röhög ki,aki meg mindig kiröhög meg piszkál meg b_sztat,az se nem a barátom,se nem a haverom,se senkim.
3.Senkinek sem kell megfelelnem sehogyan sem,sem kinézetre,sem belsőleg.Olyan vagyok,amilyen,el kell tudnom fogadni magam.Persze a higiéniára adok,meg amit magamon nem látok szépnek,azon változtatok,vagy jobbá teszem,ha tudom.
4.Ha valaki beszól,akkor meg se hallom(a mi középsulinkba ugyanis nem egymás szemébe mondják,hanem jó hangosan az osztály előtt,hogy mindenki hallja,mert azt várják h visszaszóljak/visszaszóljon az a valaki,akit éppen piszkálnak).Én sosem szólok vissza.Felesleges ezek ellen védenem magam,buta libák.
5.Azokkal,akik most piszkálnak reményeim szerint még 1 évet kell kibírnom és nem többet,azaz tulajdonképpen 1 tanévet,ami kb.180 napból ál..de nem is,mert kevesebből,mert érettségizni fogunk.:D Ezt ki lehet bírni.
6.Aki nálam nagyon-nagyon rossz fát tesz a tűzre,az mehet,balra az ajtó,a barátságnak annyi.:D Nem fog érdekelni az sem,ha egyedül maradok,már tudok egyedül lenni.Néha jobb is.
7.A lényeg:elérni a céljaimat.
17/L
Ismerős helyzet, már ami a piszkálódást illeti. Én ezért is szálltam ki egy többes barátságból! Nem bírtam tovább, azt a bizonyos határt pedig nagyon átlépték.
Őszintén? Nem bántam meg!
Emeld már fel a hangod, ha kis hallgatag ropi maradsz ne csodálkozz, ha rád szállnak. Az iskola a legbeskatulyázóbb közeg, olyan durván meg a klikkesedés, mint sehol máshol, pláne középsuliban. Egy emberről messziről lerí, ha nincs önbizalma és az ilyenekre rendszerint rá is száll pár önmagát húú de viccesnek képzelő IQbetyár és azzal próbálják a dominanciájukat kifejezni, hogy folyton beszólnak és szekírozzák az általuk gyengébbnek tartott gyereket. Mondhatod, hogy nem fogsz lesüllyedni az ő szintjükre, bár az ilyenek rendszerint olyan alacsonyan vannak, hogy ásni kell, ha meg akarjuk találni őket, de ez az iskola, itt ki kell állnod magadért, különben az életben is megmarad ez az attitűd.
Ha máshogy nem is megy, színészkedj! Játszd el a mindenkire sz@aró, tahó suttyót, az ilyen arcot nem bántják, mert kinézik belőle, hogy ha kell ő ököllel hallgattatja el őket. Az efféle színlelés elég nyomasztó tud lenni, szóval igyekezz levezetni a feszültséget, pl. sportolj, vagy fejts rejtvényt. Szégyenletes, hogy ilyen eszközökkel kell élned egy olyan helyen, ahol elvileg számít az egyéniség, igen "elvileg", de a szükség nagy úr, ha nem akarsz 4 vagy 5 évet életed legrosszabb idejének elkönyvelni, le kell nyelni ezt a békát. Ha kikerülsz a nagybetűsbe ott már nem lesznek ilyenek, az effélék többnyire nem jutnak messzebb a kukás meznél és a lombseprűnél, szóval nem kell tartanod tőlük, onnantól már lehetsz önmagad, a munkaadódat csak a képességeid fogják érdekelni.
Sajnos a munkahelyeden is ez fog menni, az egyik előző válaszoló nem jól mondta.
Az ilyen bunkók csak a hangsúlyból értenek, mint a kutyák. Full bunkó hangsúllyal szoktam nekik mondani valami tök semleges vagy akár értelmetlen dolgot, arra nem tudnak válaszolni, és lenémulnak. A plénum meg nem figyel sose annyira a témára, csak a hangsúlyokra, azt hiszik, hogy most jóbeszóttam és jól beég az illető. Legközelebb nem lesz olyan bátor, ha igen, akkor ugyanezt ismétlem, míg meg nem unja. Ha tudom, hogy az illető nem rosszindulatból csinálja, csak nem tudja hol a határ, akkor esetleg megbeszélem vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!