Nagytesók! Kaptatok már büntetést az öcsétek/ húgotok miatt?

én kistesó vagyok, és nálunk pont fordítva volt

a nővérem folyton szemétkedett velem míg kicsik voltunk

ő 6 évvel idősebb

ha eltört valamit mindig rám fogta, és könnyebben elhitték, hogy a kicsi törte el...

volt, hogy megvert és sírtam, de azt mondta, hogy ne mondjam meg anyának, hanem mondjam, hogy elestem...

mindig ő kezdett piszkálni és utána meg sírt, hogy én nem hagyom békén őt, és engem büntetett meg anya...

De máshogy is mindig megbántott... egyszer rajzoltam neki egy képet, és nagy ákombákom betűkkel ráírtam a nevét (még ovis voltam, nem is tanultam írni csak amennyi rám ragadt) és ránézett és annyit mondott, hogy hosszú ó-val írja a nevét...

most meg úgy tesz a nővérem, mintha mindezek meg sem történtek volna, és azt mondja, hogy sosem ütött meg és jaj mennyire szeret... pedig világéletemben gyűlölt és amikor csak tudott kigúnyolt és szemétkedett..

Igen, rengetegszer. Ő előadta hogy szerinte mi történt, engem meg sem kérdeztek.

Többek között ezért is marad egyke a lányom.

"Sajnálom, akkor ez talán mégsem a születési sorrend, hanem alaptermészet kérdése. "

Szerintem is. Nálunk a kicsi nagyon alkalmazkodó, azért is jó a kapcsolatuk mert ő sokat enged, a sérelmein túl lép hamar és megbocsát. A nagyobbnak elég kötözködő természete van, ha van 10 vita, abból 9-et tuti ő kezd és provokálja a másikat.

Néha helyre kell rakni, mert mondta már, hogy igazságtalan, hogy a tesójával nem veszekszem annyit mint vele. Mondtam neki, hogy már elnézést, szóltam hogy 10 óra, irány az ágy, a másik egyből felállt és indult fogat mosni, neked meg ötször kellett szólni hogy mozdulj, utána is elkezdtél magyarázkodni, hogy még beragasztod ezt a füzetbe, 10 percig álltál a könyvespolc előtt hogy mit viszel másnap a barátnődnek a suliba kölcsön, áttúrtad a vasalatlant, hogy melyik ruhát kéred másnapra, és akkor ki vagy akadva, hogy 11-kor már szétvet az ideg hogy még mindig ott téblábolsz, miközben a másik már horkol.

Nem mondom, vannak olyan szülők akik szemet szúróan kivételeznek az egyik gyerekükkel, de én azért próbálok igazságos lenni. A nagyobbnak viszont ez úgy hat, hogy mindig őt piszkálom, azt már nem látja, hogy ha elindulunk valahová, akkor csak őt kell noszogatni a másik már felöltözve az ajtóban áll, csak ő nem képes elsőre vagy legalább másodikra szót fogadni, a leckén szüttyög órákat (bezzeg a másik játszhat - ja, ő kész van mindennel, sőt még kapott pár plusz feladatot is)...

Igen, nem is egyszer. Sokszor megkaptam magyarázatnak,hogy "De ő a kisebb" vagy "Te vagy a nagyobb!" ez nem magyarázat arra,hogy miért van szigorúbban fogva a gyerek. Na meg sokszor megsem hallgattak vagy figyelmen kívül hagyták amit tesóm csinál,csak azért mert ő a kisebb. Továbbá a "Ne kiabálj vele!" "Ne üsd meg!" akkor mit csináljak vele? Szóltam nekik,hogy akkor csináljanak vele valamit és sokszor magasról tettek rá, ha meg verekedés lett belőle természetesen én voltam a hibás.

És igen, szigorúbbak. Anyám úton útfélen azt hangoztatja hogy mindig is mennyivel felelősségteljesebb voltam mint a tesóm(5 év különbség). Nézzük csak, utáltam a napközit, de 7.-ig ott kellett ülnöm minden délután (jelentem semmit nem tanultam ott már csak passzív tiltakozásból sem,inkább eljártam mindenféle sulis szakkörre). A jegyeim végig kiválóak voltak.

Tesóm 5. óta itthon lehet, anyám fogja a fejét.

Ez csak egy példa, lehetne folytatni...

Remélem nekem sikerül majd a gyerekeim képességei és megbízhatósága szerint nevelni őket és nem esek ezekbe a hibákba Mert bár szeretem a szüleim, baromi rosszul esik,hogy nekem mindenért könyörögni kellett míg a tesómnak alanyi jogon jár. 18/l

Nálunk én vagyok a kisebb. 5 év van köztünk . Van egy 18 éves bátyám.

Kérdező nem mindig a kisebb tehet a dolgokról.

Én úgy éltem eddig h a testvérem egy csomószor szórakozásól (szándékosan) elkezdett idegesíteni. Mert neki ez vicces volt. Én meg nagyon hirtelen haragú vagyok. hamar nagyon mérges lettem. Ez neki persze jó vicc volt. Többször volt h hülyeségekért megvert, de annyira h tenyér nagyságú kék foltok lettek rajtam vagy éppen nem tudtam menni utána. A szüleim nagyon szeretnek de valahogy sosem értették/értik h az évek alatt miken mentem keresztül.

egyszer apám rajtakapta a tesómat h éppen otthon vert. 11 éves koromban lehetett. Nem úgy kell elképzelni ezt a testvéri viszonyt , mert amúgy nagyon jó testvérek vagyunk sokszor el is tudtunk egymással lenni , de ez a szórakozás-piszkálás mániáról sokszor a szüleim sem tudták/tudják leszoktatni. Néha még mindig előjön neki , de már nem nagyon. Szerencsére mostanában (utóbbi 2-3 hónap)-ban már nagyon j ól kijövünk egymással. (lehet azért mert mind a ketten érettebbek lettünk. Tesóm későn érő típus. 17 volt amikor elkezdett megkomolyodni . De ahogy mondtam az utóbbi időben olyan jól elvagyunk egymással. És habár elméletileg felnőtt de én Gyerek-nek hívom mert nekem örökre az marad. :)

Én hugica vagyok, de emlékszem, hogy kiskorunkban mindig a nővéremet büntették. Én akkor nem tiltakoztam ez ellen... Ma azért már nem vagyok olyan kicsi, és így 16 éves fejjel ha az én hülyeségemért szidják le a nővéremet, aki semmiről sem tehet, akkor közbeszólok. De azét sokszor én is kaptam a nővérem helyett..

16L