Gyerekként, felnőttként mit rontottál el, mi volt a legnagyobb baklövésed az életben?

Hogy 16 évesen belementem egy kapcsolatba. Naiv voltam, kihasználtak, és sokszor olyan helyzetbe kényszerített az illető, amit nem akartam, és mai napig bánom, de megtettem, mert jött az érzelmi zsarolás. Egy évig tartott, és nagyon rossz rá visszaemlékezni. Szerencsére szakítottunk, és utána megismertem a vőlegényem, akivel 7 éve vagyunk együtt és minden a legnagyobb rendben. :)

Hogy a főiskola után nem mentem tovább a jogi egyetemre, három év alatt meglett volna. Nem volt igazán baklövés, de már bánom egy kicsit.

Talán az, hogy elköltöztem a szüleimtől.

Nem hagytam ott sulit, az első szerelem 4 évig tartott, nem házasodtam fiatalon, nem buliztam el pénzt soha, utálok "bulizni", már amit ma ez jelent. De elváltam. Mégsem tartom az első házasságom baklövésnek. Nem volt hiba. Kemény tanulópénz volt, ami jobb emberré tett.

Hogy erre a szakra jöttem (bár nem sajnálom, mert megismertem a párom, ez nagyban kárpótol) illetve, hogy volt egy buli még régebben, ahol úgy berúgtam, hogy előjöttek a kisebbségi komplexusaim, és nagyon nagyon sok hülyeséget mondtam. Na ezt baromira szégyellem.

Az élet amit éltek egy színjáték csupán, egy szerep. Ezzel a szereppel azonosulni a legnagyobb hiba. Nincs olyan, hogy legnagyobb hiba ami VOLT az életetekben, a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz az mindig a jelenben van. Olyan, hogy múlt nincs. Olyan van, hogy emlék. Az emlékekkel azonosulni pedig nem a jó választás. A most-ban, a jelen pillanatban, te mindig ugyan az vagy, ha megtanulsz a jelenben élni, megtanulsz helyesen élni. Ha a múltal azonosítod magad, vagy a remélt jövőben, ki vagy te? Egy állandóan változó, sosem beteljesült kép, egy valakiről, amit az egód kreált, éppen ezért nem lehet sosem az, ami szeretne. Mert az ego táplálkozik, többet, s mindig többet akar. Elvonja a figyelmet attól, ami valójában vagy. A boldog élet receptje pedig hát, élj a pillanatban, ne nézz hátra, sem pedig előre. Ha ezt megtanulod, még csak nem is kell tanulnod a múltadból, mert aki a jelenben él, sosem ismétli meg azt.

Általános iskolában, alsóban nem nagyon akartam barátkozni senkivel, később meg összebarátkoztam valakivel akivel nem kellett volna, emiatt az egész iskola melegnek pletykált engem, és mindenki el is hitte rólam. Ebből kifolyólag paranoiás lettem, és szociális fóbiám lett szerintem, nem tudok nagyon barátkozni senkivel. Szóval elég nagy hiba volt régen nem barátkozni senkivel, aztán meg azzal a gyerekkel összehaverkodni.

Azt bánom, hogy 14 évesen együtt voltam egy fiúval. Persze emiatt nagyon sok minden megváltozott és nem lennék az aki most vagyok, de tény, hogy nagyon sok minden teljesen máshogy történt volna és úgy érzem, jobban. Egyszer voltam részeg, de azóta is nagyon szégyellem magam. Egyszer vettem egy farmert 10k-ért, ami akkoriban elég nagy összegnek tűnt nekem, és pár hónap múlva elszakadt.