Szülők! Ti mit szólnátok ha a 16 éves lányotok elmondaná, hogy terhes?

Kivéve, ha férjhez megy. De ahhoz előtte megint csa szülői beleegyezés kell.

Nem szülői hanem gyámhatósági engedély kell, és arra hogy terhes nem fogják engedni.

Gyámság

Mikor áll a gyermek gyámság alatt? (Gyámság keletkezése)

A gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel a szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermek részére gyámot rendeljen. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró intézmény, ha a kiskorú szülői felügyelet alatt áll, vagy a szülői felügyelet alá kerül, nincs helye gyámrendelésnek. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha a szülők meghaltak,a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak. Szintén nincs szülői felügyelet, amikora szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak. Ugyan ez a helyzet, amikora bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, illetvea gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban.Ha valaki hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához a szülő hozzájárult,a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához járult hozzá, akkor a gyermek szintén nem áll szülői felügyelet alatt.

és akkor, hogy ki cselekvőképes stb

A cselekvőképesség fokozatai [szerkesztés]

A belátási képességtől függően a cselekvőképességnek három fokozata van:

cselekvőképesség

korlátozott cselekvőképesség

cselekvőképtelenség

A főszabály szerint (11. § (1)) minden ember cselekvőképes, kivéve ha a cselekvőképességet törvény korlátozza vagy kizárja.

Cselekvőképes [szerkesztés]

Aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, nem áll senkinek a felügyelete alatt, döntéseit maga hozza meg, saját ügyeiben megfontolásra képes. Cselekvőképes minden nagykorú, feltéve, hogy a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Hazánkban (valamint az Európai Unió többi államában és világszerte sok más országban) nagykorú az, aki a 18. életévét már betöltötte. Továbbá nagykorú kivételesen az is, aki ennél előbb házasságkötése révén nagykorúvá vált. Az ember a 18. születésnapja 0 órájától válik nagykorúvá. Házasságot 18 éven aluli csak engedéllyel köthet és feltétel még, hogy 16. életévét betöltse. Az ily módon szerzett nagykorúság – cselekvőképesség – akkor is fennmarad, ha a házasság a 18. életéve előtt megszűnik. Ez alól a szabály alól azonban kivétel, ha a bíróság a házasságot éppen a cselekvőképesség hiánya miatt vagy a szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánítja érvénytelennek.

Korlátozottan cselekvőképes [szerkesztés]

Korlátozottan cselekvőképes minden olyan személy, aki 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem (azaz fiatalkorú), és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.(A gondnokság alá helyezés okai lehetnek a szellemi fogyatkozás, az elmebeli állapot, vagy kóros szenvedély.)

Cselekvőképtelen [szerkesztés]

Cselekvőképtelenek a 14. életévüket még be nem töltött kiskorúak, és azok a már 14. életévüket betöltött kiskorú és 18. életévüket betöltött nagykorú személyek, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Gyermekkorúság vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az a nagykorú vagy korlátozottan cselekvőképes személy, aki olyan állapotban van (például kábítószer, alkohol hatása alatt, műtéti altatás), hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. Az ilyen tudatállapot önmagában elegendő jogi tényként idézi elő a cselekvőképtelenséget, elmúltával pedig a megelőző cselekvőképességi állapot automatikusan visszaáll.

A magyar polgári törvénykönyv rendelkezései:

12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Ptké. 77. § A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése előtt kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja.

12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik.

Az ember cselekvőképessége és jognyilatkozatainak érvényessége [szerkesztés]

16 évesen pedig egy személy " korlátozottan cselekvőképes fiatalkorú "