Most komolyan rossz anya vagyok, mert nem engedem a 14 éves lányomnak a pasizást?

Úgy látom, a válaszolók zöme azt gondolja, hogy tiltás nélkül a 14 éves lány hetente mással bújik majd ágyba, vagy azon a véleményen van, hogy meg kell tiltani. :-O

A kettő között van még pár átmenet, csaxólok. :-)))

A tiltás pont az ellenkezőjét váltja ki egy 14 évesből, mint amit el szeretnénk érni, ezt egy fiatalokkal foglalkozó embernek tudnia KELL! Valamint a megoldást is tudnia kell: végtelenül őszinte, nyílt kapcsolat a szülőkkel. 14 évesen már kész van a gyerek, ha eddig nem olyan nevelést kapott, hogy a józan eszére hallgasson, most már rég késő.

Kedves kérdező, ha a 14 éves lányod és egy fiú között kezd alakulni valami, még nem azt jelenti, hogy holnaptól végigkeféli a fél város titokban. Teljesen normális, hogy 14 évesen érdeklik a fiúk, ebben a korban lesz az embergyerek először igazán szerelmes.

"A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet..."

Szerintem nem, inkább felelős vagy.

A volt osztályomból már 9. osztályba kiderült, hogy a lányoknak több mint a fele már nem szűz (kb. 24 lány volt, abból 14 nem volt szűz, a maradék pedig 11.-re elvesztette). Korban kifejezve: a 14 lány semelyike nem volt még 15 éves.

A 14 lányból 5 lányon osztálykiránduláson végigmentünk (osztályban 7-en voltunk fiúk).

Szerintem most fog meg, mert a későbbiekben hálás lesz neked.

Nekem az első barátom 14,5 éves koromban volt. Együtt voltunk 17 éves koromig, tehát nem futó kapcsolatról van szó!

Ettől függetlenül 16 évesen vesztettem el vele a szüzességem. Lehetett volna számtalan alkalom rá, de én nem akartam. Ő ezt tiszteletben tartotta, eléggé lovagias fiúnak volt nevelve mindig is!

Nem mondom, hogy jobb vagy rosszabb volt ennyit várni, mert igazából a legelső alkalmat nem úgy képzeltem el, ahogy történt. [Eléggé bénácskák voltunk..]

Ettől függetlenül én sem hagynám a lányomnak, hogy 14 évesen barátja legyen, bár, nekem ilyen korban, mint említettem már volt.

Viszont azt nem tilthatom meg neki, hogy a barátaival találkozzon (mint ahogy írtad 1-2 órára).

Azért, hogy barátja legyen, képes lesz ezt az 1-2 órát, hétvégente kicsit többet a barátjára fordítani és a nem barátaira.. ezt pedig mind a tudtod nélkül!

Végigolvastam minden hozzászólást és eddig nem akartam választ írni, de az utolsó hozzászólás erre ösztönzött.

Én 14 voltam amikor elkezdtünk járni a barátommal. Az osztályból nekem lett legkorábban párom. Itthon elmondtam, hogy van valaki akivel alakulnak a dolgok, aztán megemlítettem egy idő múlva, hogy szeretném hazahozni bemutatni. Na itt kezdődött a baj. Tűzzel-vassal tiltották az egész dolgot, eltiltás, telefonelvétel, suliból rögtön haza az első busszal. Mondanom sem kell, hogy minden lehető hazugságot beadtam itthon, hogy együtt lehessünk. Annyiból állt a találkozás, hogy sétáltunk, ebédeltünk, kézfogás és max pár csók. Iszonyatosan rossz volt, hogy erre kényszerítenek a szüleim, de nem volt mit tennem. Aztán egy év múlva kezdtek megenyhülni visszakaptam a telefonomat és találkozhattunk is havonta egyszer. Ez ment 18 éves koromig. Az összes ismerősöm előtt szégyenkeztem, sőt sokan nem is tudták, hogy nálunk ez van. Ezután sz*rtam rá, hogy itthon nem tetszik a kapcsolatunk én jártam hozzá. 18 voltam (ő pedig 22) amikor elveszítettük egymással a szüzességünket. Magyarán 4 év múlva került csak rá sor. És ez nem a tiltás eredménye volt, mert ha annyira akartunk volna felmentünk volna szobára. De tudod baromi rossz érzés az amikor nem mondhatsz el otthon semmit, mert a válasz mindenre az, hogy NEM. Egyébként azóta is együtt vagyunk jelenleg a házasság előtt állunk.

Csak magaddal fogod szembefordítani a lányodat, amit gondolom te sem akarsz. Mellette állj és ne felette. Még valóban nem felnőtt, de már nem is kislány. És ha bizalommal fordult feléd ne utasítsd el.

Ez az én véleményem.

22/N

Elszörnyülködtem a válaszok egy részén. Volt, aki azt írta 14 évesen, tehát gimnázium első osztályában barbi babázott. Ezt vagy te magad sem hiszed el, vagy visszamaradott voltál, írom ezt minden rosszindulat nélkül. De még több választ is kiragadhatnék, értelmetlen.

Kérdező!

Rossz anya semmiképpen sem vagy, de nehéz elfogadni, hogy a kislányunk elkezd nőni, hogy 14 éves, mert 34 évesen is a KICSI gyerekünk marad.

Azt viszont be kell látni, hogy nem olyan kicsi ő és teljesen normális az érdeklődése, a szerelem kibontakozása, ne gátold őt és ne foszd meg az apró pofonoktól. Nem tudjuk őket mindentől megóvni, mindenki kijárja a saját útját, tapasztalatot szerez és rádöbben dolgokra.

Arról már nem is beszélve, hogy eljátszod a bizalmát. Ha szólt neked, már nyilván kialakulóban van valami, azt gondolod megállítottad most őt? Nem fog így sem hátat fordítani a fiúnak, egyszerűen csak nem avat be téged.