Van valaki, aki gyerekkora óta rosszban van az édesanyjával? Én 29 évesen nem tudom megemészteni, hogy csak papíron van anyám, mert annyi rossz dolgot tett nekem és apunak. Rosszul vagyok tőle, de hiányzik maga az "anya" fogalom, az érzet.

Erre nincs mentség, akárhonnan nézem :(((

Ha az energiád még engedi, próbálj felülemelkedni az egész szituáción. Tudom, hogy ez nehéz, de talán ez lehet az egyetlen megoldás.

Hallottam valahol, valamikor, talán pont a te esetedre illik:

Tévedni emberi dolog, megbocsátani isteni.

Gondolok rád, szeretettel ölellek!

Nekem is hanyadtatott gyerekkorom volt. Anyam es apam 3 gyereket legyartottak, majd a 3. szuletese utan fel evvel elvaltak. Mi apuhoz kerultunk. Anyámat 2 hetente hetvégen latogattuk, de nem igazan foglalkozott velunk, soha nem kereste a tarsasagunkat. Apu eleg kicsi korunktol kezdve vert minket. Volt egy szep piros kerti slagunk, a szekreny tetejen tarolta. Azzal verte el a meztelen fenekunket. A nyomai pont ugy festetek, mintha a bicikli kormanyra estem volna...jo sokszor "estem el a biciklivel" 10 evesen kaptunk egy uj neveloanyat. Addig 3-4 neveloanyank volt, de egyik sem maradt sokaig. Kiveve a "legjobb" Allandoan azon volt, hogy apank elverjen minket. Lejaratott a barataink elott, soha nem engedett el sehova, a suli es a hazunk kozotti utvonalat ismertem, a varos tobbi resze joforman ismeretlen volt. Haza kellett mindig erni idoben, ha mar kestunk, elvertek. Hozzajon meg, hogy ovodas koromban elestem, majdnem kiesett a fogam, ami mar maradando volt, es kifele allva nott vissza, az egyikbol letort egy darab es beszurkult, ezert egesz altalanosban csufoltak. Az osztalytarsaim megalaztak, kirekesztettek. Otthon olyanokat vagtak a fejemhez, hogy "nincs beloled semmi hasznunk", takarodjal itthonrol, stb...egyszer apam a noveremnek es nekem letett 2-200 forintot az asztalra es mondta, hogy suli utan ne jojjunk haza inkabb. Mindig mondogattam, hogy na, ez ele a kamion ele kene kilepni, tuti, elintezne a gondjaimat. Azt hittek, csak viccelek...pedig csak batorsagom nem volt hozza. Helyette olyan helyeken vagdostam magam pengevel, ahol nem lathatjak meg. 12 eves koromban egyszer apam engem es az ocsem elvitt futni. O nagy futo volt vilag eleteben. Eloszor nem is volt gond. Aztan mar minden nap futottunk, volt, hogy suli elott, merte az idot, es ha nem volt jo, akkor megvert. Az utcan folytogatott, rugdosott, bottal vert, ha nem futottam eleg jol. Otthon meg aztan az 50 meteres bejaron, bekaugetesben kellett (guggolva ugralva) bemennem a hazba, neha meg elotte megvert. Neha kitalalta, hogy valaszthatok, hogy hogy ver meg. Valaszthattam a slag es a bicikli zar kozott. En olyankor a bicikli zarat valasztottam, mert azzal volt, hogy azt hitte eltalalt, de megse. Neha a talpamat is elverte, ha lehetett, azt valasztottam, mert az kevesbe fajt. Neha megkerdezte, hogy hany utest erdemlek, es nekem kellett megmondanom. Persze ha nem eleget mondtam, kiegeszitette. 19 evesen mentem foiskolara, hat nem is a legkozelebbibe. Ha lehetett, ottmaradtam hetvegen.

Anyam igy nekem sem volt....sajnos apam sem.

A legdurvabb a dologban, hogy megbocsatottam nekik. Foiskola utan parommal kulfoldre koltoztunk, meg akkor is ment a szeka, de 2 ev kinneles utan mar nem tudtam visszatartani paromat, beszolt neveloanyamnak es apunak...onnantol kezdve leszalltak rolam. 3. evben megszuletett a lanyunk, apu kijott meglatogatni. Elmondta, hogy 3 szivinfarktusa volt. Az asztalra borultam es sirtam. Pedig azt hittem egy konnycseppet nem ejtenek erte. Teljesen megvaltoztatta ez a dolog. Ez 2 eve volt. Ma mar minden honapban legalabb egyszer felhivom, beszelgetunk, viccelodunk. Visszakaptam az apamat, akit korulbelul 5 evesen vesztettem el. Mert kabe addig nem volt semmi gond. Egy vicces, faradhatatlan ember volt, akinek a hatan ugrandoztunk....most visszatert:D Soha nem keso!! Bocsanatot kert es megbeszeltuk a multat, es eltemettuk.

Anyam: Mar evek ota nem lattam, mikor ugy dontottem, felkeresem. Szerencsere pont akkor talalt ram a nagybatyam, akirol nem is tudtam. Az o occse. (ismeros kereso oldalon) Elmondta, hol van anyu. Pont akkor vegeztem a fosulin, a nyarat meg otthon toltottem es utana osszel jottunk ki. En es a parom meglatogattuk. Ugy volt, hogy kerdore vonom, de aztan valahogy megse tettem. Anyam egy masik tortenet...megbocsatottam neki is, es most mar tartom vele is a kapcsolatot. Iden nyaron eloszor, elmentem hozza ujra es megmutattam neki az unokajat, vittem neki vagy 100 kepet rola:D Megsajnaltam. Miutan aputol elvalt, nem sokkal utana osszejott egy fickoval, azota vele volt, es most nem sokkal a hazamenetelunk elott meghalt. A vallamon sirt az anyam es megsajnaltam es vele sirtam.

Nem lehet megvaltoztatni a multat, de a jovot igen. Ha vegre le tudod rendezni magadban a multat, eltemetheted jo melyre egy nagy ladaba, aminek elhagyod a kulcsat es elfelejted hova temetted. Nagyon nehez. De le kell rendezned.

En, mint anya:

Egyik valaszado kerdezte, hogy vajon hogy fogod nevelni a gyerekeidet. Megnyugtatlak. En is emiatt aggodtam. Mikor megtudtam, hogy odabenn van, sirva fakadtam az agy szelen ulve, megfogtam a hasam es zokogva mondtam neki, hogy "kapaszkodjal nagyon, mert nagyon varunk, szeretunk teged"

Lassan 2.5 eves lanyom, olyan mint a forgo szel, neha kiborit:D de hatalmas szeretet arad belole. Odabujik naponta legalabb egyszer es mondja, hogy szeretlek anyucika:D Jajj, annyira imadom ot.

Nem ismerhettem meg, milyen az, ha van anyam, de o karpotol mindenert. Imad engem, en imadom ot. Probalom majd kesobb is fenntartani a kapcsolatunkat (tini kor), remelem sikerul.

Tervezzuk a kistesot, marciustol belevagunk:D

Probald meg kibekiteni magad a multaddal, ne orold tovabb magad, muszaj, hogy eltemesd. Te maskepp fogod csinalni, hidd el, eszed agaba nem lesz verni a gyzereket es imadni fogod.