Vannak olyan szülők, akik kissé ijesztőnek, félelmetesnek találnák, ha kamasz gyerekük víz alá megy, ott hosszabb ideig visszatartja a levegőt?
Már rég felnőtt vagyok.
Azért kérdeztem ezt mert engem édesanyám mindig nagyon féltett ezért amikor pl. strandon voltunk kamasz koromban, sose mertem víz alá lemenni, nehogy a frászt hozzam rá és megbüntessen. pedig nagyon szerettem volna víz alá lemenni. aztán mikor később egyedül jutottam el pl. uszodába, kiéltem magam és azóta is sokszor késztetést érzek h vízbe menjek és bepótoljam ami gyerekkoromból kimaradt. Ő olyannak ismert meg, mint aki sose megy víz alá és nem sejti h pont az ellenkezője vagyok.
bár már felnőtt vagyok, a mai napig fura nekem a gondolat h mi lenne ha egyszer úgy mennék víz alá h édesanyám is látja ezt. nem mintha annyira érdekelne ez vagy bármi jelentősége is lenne, csak mégis egy nagyon abszurd szituációként tudnám ezt elképzelni. lehet h semmit nem szólna hozzá ha egyszer így meglátna, nem tudom. de nem olyan régen az volt h kicsit tovább fürödtem és beszólt a fürdőszobába h minden rendben van-e, ezt se értettem h miért.
gondolom, sokan azt válaszolnák, miért csinálok ekkora ügyet ebből. nem is akarok nagy ügyet csinálni belőle, csak eszembe jutott és gondoltam, megkérdezem
szóval, az érdekelne, azok a szülők, akik (nagyon) féltik a gyereküket, hogyan viszonyulnak ahhoz ha a gyerek pl. a strandon sok időt szeret víz alatt tölteni.
válasza: válasza:köszönöm az eddig válaszokat.
2. sztem nem mindenki. tényleg vannak, akiknek uszodában, strandon a fejük végig víz felett van, vagy eleve el se mennek ilyen helyekre :)
válasza:Mindenki mástól félti a gyerekét :) Az én anyukám a magas helyekre mászástól féltett (létra, mászóka, csúszda, kilátók) - na tériszonyom is van... -, viszont 3 évesen már a Tiszában tanultam meg úszni és egész gyerekkoromban sokat voltam a vízben és alatt. Tesómmal egyik kedvenc játékunk volt felhozni köveket vagy aprót a medence aljáról.
A férjem anyukája nem tud úszni és látom ill. sokat mondja is, hogy nagyon aggódik, ha a fiát és az unokáját akárcsak vízközelbe viszem. :)
Szerintem fontos, hogy észszerű óvatosságra neveljük a gyereket és megtegyünk mindent a biztonsága érdekében (én is elég védő típus vagyok), de nem szabad a félelmeinket ráragasztani.
válasza:Pontosan, mindenki mástól félti a gyerekét.
Gondolom anyukád vagy hallot, vagy a közvetlen közelben valami gyerek bele fulladt vízbe.
Nálunk a faluban fulladt meg egy kisfiu ételtöl, mikor terhes lettem elmentem gyerek elsösegély tanfolyamra, de mai napig is félek a fulladás veszélytöl.
válasza:Fura, de meg lehet érteni... Engem vagy 5 évig járattak úőszni szüleim, ők attól féltettek, hogy mi lesz, ha nem tudok úszni, és esetleg olyan helyzet adódik... Szóval tök természedes nekem, hogy úszok, több mint egy percig a víz alatt vagyok... El se tudom képzelni a helyzetet. Pedig tényleg, ha belegondolok elég veszélyes... Eszembe se jutott soha őszintén:)
Engem a közlekedéstől féltenek, ha sétálok, vagy (nagy nehezen kikönyörögtem egy motort) tehát ha motorozok, vagy ilyesmi mindig félt anyukám, hogy nehogy legyen valami... Néha én is beparázok, annyit mondja. Persze veszélyes, de ha felnövök, akkor majd hogy megyek el a boltba?:)
14/F
válasza:Nagymamámék folyóparton éltek. Néhány falubeli gyerek- felnőtt belefulladt valamikor régen. Nekem alig engedték, hogy a partig menjek és a vízbe lehetőleg bokáig se!
Édesapámék még fürödhettek benne, csónakázhattak rajta. Valahogy idős korukra kijött ez a túlzott félelem rajtuk. Anyukádnak is lehet valami előzménye a nagy féltésnek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!