Megengednétek a lányotoknak egy egy hetes tábort?

Kérdésedre válaszolva, én megengedném. Én általános iskola első osztálya utáni nyáron voltam először táborban, és meg sem tudom számolni, hány táborban voltam azután életem során!

A te esetedben az volna a legjobb, ha egy másik szülővel, vagy a tanárral, táboroztató felnőttekkel beszélgetne anyukád. Te is a sarkadra állhatsz, érvelj úgy, mint egy majdnem felnőtt, légy mindig következetes, udvarias, mondd el neki, hogy megbízhat benned és a szervezőkben is.

Ha végül elenged, köszönd meg neki, és ígérd meg, hogy minden nap felhívod majd, amit aztán tarts is be.

Ha nem enged el semmiképpen, akkor se add fel, maradj a felnőtté válás útján, gondolkodj a jövődön, és tégy meg mindig mindent azért, hogy tanulhass, képezd magadat, és ésszel, boldogan élhesd majd a saját életedet. Kitartás! :)

Szerintem egy szülőnek kötelessége,hogy gondoljon a gyermeke jövőére,ami nem abból áll,hogy vesz neki egy házat.Neked tanulnod kell,hogy aztán dolgozhass és megélhess belőle.Ő ezt akarja tőled elvenni?

Egyébként kérd meg a tanárodat,hogy beszéljen vele,és mondd anyudnak hogy mindig felhívod majd.

Én elsős korom óta (értsd: általános iskola 1. osztály, 7 éves gyerek) jártam táborozni a sulival, egy hétre. Elsőtől nyolcadikig minden nyáron, kb a fél osztályommal meg még 50 korombeli gyerekkel...

És akkor még nem volt mobiltelefon, nem volt internet, a szüleim egy hétig semmit nem tudtak a hétéves kislányukról. Túléltül; én is, ők is.

Oké, megértem, ha nem minden szülő engedné el a 7 éves gyerekét, így visszanézve én is csodálkozom magamon, hogy el mertem menni. :)

De 17 évesen... vicc azzal érvelni, hogy "egy 17 éves lány egy hétig távol tőlük"... :D :D

Mondd meg anyukádnak, hogy nem bulizni mész egy hétre, hanem szervezett táborba, ahol figyelnek egymásra az emberek, és te is tudsz vigyázni magadra ennyi idősen. Ráadásul a németed is fejlődhet, az a 8000 meg nagyon kevés egy ilyen táborért (a többihez viszonyítva).

Anyukádra ráférne egy kis "fejmosás". De ez nem a te dolgod, hanem apudé, esetleg a tanárodé. A te dolgod az, hogy kiharcold azokat a dolgokat, amiket nagyon szeretnél és fontosak a jövőd szempontjából. Azt el tudod mondani, hogy azzal, ha börtönbe zár, nem fogsz itthon maradni. Lehet, hogy most ideiglenesen megakadályozza, vagy esetleg késlelteti a külföldet egy fél évre, de ez nem fog mindig így maradni, mert felnőtt leszel, és jogod lesz másképpen dönteni, mint ahogyan azt a szüleid szeretnék.

Viszont megnyugtatnálak, mert ha kimész, ott is van külföldieknek nyelvtanfolyam, sokkal jobb is, mint itthon. Azok közül, akik kint vállalnak munkát, sokan elvégzik.

A kérdésedre a válasz. Természetesen elengedném a gyermekemet abba a táborba, ami normális hely, ő jól érzi magát, megbízható és én anyagilag tudnám finanszírozni. Ha nem tudnám, akkor a gyerekem részére (16 felett) mindenképpen javasolnám a diákmunkát, amivel meg tudja keresni a tábor árát, vagy egy részét, amit én kiegészítek.