Tetováltattam magamra egy Naruto logót. De balhé lett belőle otthon, mit tegyek?

Pár dolgot visszamenőleg is leszögeznék.

1.) A Naruto nem épp óvodás korosztályt célzó manga/anime. A forgatókönyvírója vegyes elemekkel látta el, olyanokkal, amik elérték, hogy bárki találjon benne kedvére való vonást. Van benne dráma, küzdelem, rejtély, logikai összefüggések, elvek megtestesülése, nyomokban romantikus és vígjátékba illő momentumok is fellelhetőek benne; egyszóval minden. Megtanít a kitartásra, a bajtársiasság fontosságára és reményt ad az "örök vesztessé" nyilvánított kiskorúaknak. Ez azért jóval sokrétűbb összetettségre utal, mint amit a hatévesek igényelnek. Vegyük például a Pokémont, na az valóban a dedósoknak lett kitalálva. Nem kéne ismeret nélkül ítélkezni.

2.) Mire a kérdező gyerekeket nemz, az akkori tizenéveseknek lövésük sem lesz a Naruto mibenlétéről, nemhogy még az azután világra jövő ivadékoknak. A gyerekei előtt tehát tuti nem kell majd szégyenkeznie. (Hogy a kortárscsoporttal mi a helyzet, az más kérdés.)

3.) Lehet neki ez több is puszta rajongói tetkónál, jelenthet éppolyan mérföldkövet az életében, mint másnak a személyes motívumai. Fent elég alaposan kifejtettem, miért. Persze amennyiben nincs így vele (az eddigi kommentjei alapján márpedig nincs), tényleg nagy annak az esélye, hogy később legszívesebben egy falon zúzná péppé a koponyáját ezért a húzásért. Tényleg baromi meggondolatlan tettet követett el, de az ő dolga viselni a következményeket - már ha nem kamukérdést írt ki.

Így, több év távlatában is jót röhögtem a kérdésen és némelyik válaszon is, köszönöm! :D

Talán még nem bánta meg a kedves kérdező, de gyanítom, már nem olyan büszke a dologra mint eddig :D

Hogy valami konstruktívat is hozzászóljak, szerintem elmebeteg egy húzás az ilyen.

Én 20 éve hallgatok bizonyos bandákat, valószínűleg már nem fog változni az ízlésem, mégsem jutott eszembe magamra varratni semmiféle motívumot róluk (teljesen felesleges magamutogatás, miért jó, ha az ember két lábon járó reklámtáblát játszik?). 18-as lázadó koromban varrattam egy rózsát a karomra, gyönyörű szép, engem emlékeztet az akkori szabadságomra és nem szólják le sehol, nem márkához, vagy eseményhez kötődik, csak van, mert kellett.

Szép, szép, ha az ember nem foglalkozik a külvilág véleményével... én sem szoktam. Rengeteg módon meg lehet tenni, egyéniség bármiben adódhat, cselekedetekben, öltözetben, frizurában, sőt, személyiségben is bőven. Lehet "teletábbit" is nézni 50 évesen, csak normális ember nem reklámozza, mert nem csak vicces, hanem felesleges is. Ennyi erővel egy pirítóst is magamra varrathatok, mert azt szoktam reggelizni...

Hogy az ember konkrétan élete végéig közröhej tárgyává tegye magát, az elég nagy hülyeségre vall. Ha megnyerném a lottófőnyereményt, én is tetováltatnék simán páviánsegget a köldököm köré, de csak hennával, igazán valószínű, hogy rövid időn belül már nem viselném annyira büszkén.

Csak józan paraszti ész kell hozzá.