Lányok milyen a viszonyotok az apukátokkal?

Én sajnos nem tudom milyen egy apuka. :( Ott hagyott minket 4 éves koromban, alig van valami emlékem róla, néhány fénykép és a fájdalom, hogy soha nem tudom meg, hogy milyen ő, hisz semmit nem tudunk róla a nevén és a születési idején kívül, nem keres minket.

Akármennyi dolog van, amit nem tudsz vele megbeszélni, örülj, hogy legalább van.

15/L

Én szeretem, de sokszor kiborít, mert iszonyatosan buta tud lenni xD Nem tudom, anyut mi fogta meg benne, olyan mint egy 15 éves:D Együtt szoktunk főzőcskézni, közben rockot hallgatni, tavaly együtt pogóztunk Novarockon, hatalmas állat, mintha egy haverommal lennék. Az egyetlen dolog, mikor előtör belőle a szigorú apa, ha fúkról van szó..Mikor meghall tőlem egy fiú nevet egyből, hogy hány éves, melyik suliba jár, hogy viselkedik veled, stb..-.-" De amúgy egy nagy, örök kamasz medve.

14L

Én ugyan már nem tini vagyok, de mindig is jóban voltam Apummal. :)

Jobban el tudtam vele bármiről beszélgetni, mint Anyummal. Még a fiúkról is. :D Valahogy úgy érzem, jobban megért. Hasonló a gondolkodásunk.

Amikor kamaszként elkezdett érdekelni az öltözködés, a divat, mindig az ő véleményét kértem ki először, hogy az új ruháim hogy állnak rajtam, vagy jó-e a hajam, a sminkem...nagyon-nagyon szeretem Őt. Persze Anyut is, de Apu gondolatvilága jobban hasonlít az enyémhez. :)

26/L

Én apummal sokkal jobban kijövök, mint anyuval. Mindenről tudok vele beszélgetni, ő jobban megért mint a anyu, meg nem akad ki olyan sokszor. [sőt, soha]

Sok mindent szoktunk együtt csinálni, mikor még kisebb voltam, akkor sokat bújócskáztam apuval. xd De nagyon jó volt. :)

14/L

Az enyém nem a legjobb, mindig veszekszünk, és múltkor nagyon megharagudott rám, mert olyat mondtam rá, és anyukámmal sem viselkedik a legjobban, mindig veszekedik velünk, és nagyon lusta. ráadásul, eltilt minden fiútól... szeretem, de anyukámat sokkal jobban.

13L