Csak engem tud nagyon felbosszantani az emberi hülyeség? :S

Ne foglalkozz velük, elég baj, hogy őket nem így nevelték! Nyugodtan elérzékenyülhetsz. Én 31 éves vagyok és Pinknek a You're perfect című számát mindig megkönnyezem a 20 hónapos kislányom miatt :)

Az pedig nagyon szép dolog, hogy segítettél a néninek. Legfeljebb legközelebb a szüleidnek meséld el. Elég ha ők és te tudjátok, hogy milyen rendes voltál.

Elmesélek egy történetet:

21 éves vagyok és gyermekápolónak tanulok. Szakmai gyakorlatunkon kint vagyunk kórházban. Egyik osztálytársammal ülünk a folyóson a szabadidőnkben, egyszer csak elsétál előttünk egy 10 év körüli gyerek. Infúziót tolta maga mellett, ahány nyílás, annyi cső lógott ki belőle, éppenhogy tudott menni. Osztálytársam hangosan felkiált: "Há, de csóri!".

Szerinted az ilyen milyen ember? Egészségügyben, beteg gyerekek közt?

Válaszom: hülye gyerekből hülye felnőtt lesz.

Neked ne legyen bűntudatod amiért segítesz másoknak. Ez a helyes, ez a normális.

Megnyugtathatod őket, hogy ha velük történik valami akkor majd szépen elsétálsz onnan, mert hát ugye de ciki másoknak segíteni.

én is ilyen vagyok, nem tartom cikinek egyáltalán :-)

inkább legyél túl emocionális, mint hogy alig...

29 N

A Wake me up when September ends gyönyörű szám... Én is majdnem sírtam rajta.

Egyébként meg szerintem nekik kellene elsüllyedni, amiért érzéketlen parasztok. Benned van emberség, emiatt inkább büszke legyél magadra, ne dühös. Hidd el, ők is felnőnek egyszer. :)

14/L

Figyelj, nincs ezzel gond. Inkább legyél ilyen, mint egy érzéketlen tuskó.

Amúgy belinkelnéd azt a videót, amelyikben Billie Joe sír?

14/L

"Milyen felnőtt férfi ír a színpadon és milyen elmebeteg ír dalt a halott apjáról?!".

arról az ismerősődről megvan a véleményem...

10:50-es

Én tanító szakra jártam (egy tantárgyam miatt fél éve megszűnt a jogviszonyom :( ) és rengeteg hasonlót tapasztaltam én is.

Ugye mi óvónéniknek és alsós tanítónéniknek tanultunk és rengeteg csomócsoporttársam és évfolyamtársam sokszor úgy beszélt a pici gyerekekről, hogy a gyomrom felfordult tőle...

Egyszerűen nem értem, hogy aki nem szereti a gyerekeket és nincs hozzájuk türelme, miért kezd bele egy ilyen suliba.

Az ilyenek jelentkezzenek egy bölcsész karra, ott is kapnak diplomát, ha már ennyire csak a végzettség fontos nekik.

Én meg imádom a gyerekeket, nagyon szeretek velük foglalkozni, most mégis itt vagyok suli és munka nélkül.

Persze a saját hibámból jártam így, nem is szeretném másra kenni, (amúgy jelentkeztem is újra)csak az a dühítő, hogy sokan elvégzik ezt a szakot, olyanok, akiknek semmi érzékük sem a gyerekekhez, sem pedig a tanításhoz és belőlük lesznek a jövő pedagógusai...

L/24