Utáltam. Most mégis sírok érte. Mi lett velem? (többi lent)

Hamarosan itt a ballagás. Utáltam, a fölső tagozatot (általános iskolás vagyok) , utáltam, hogy új osztálytársak jöttek, akik kikészítettek idegileg, utáltam mindent és mindenkit. mindig görcsölő hassal mentem be az iskolába, hogy Jézusom ma ki akar megtépni, ki fog beszólni, ki jön a gyűlölők sorába? De most előjöttek az alsós emlékek, illetve rájöttem, hogy ezeken kívül eléggé szép 8 évem volt. Sőt, az életem egy része volt. mikor annyit nevettünk, énekeltünk, hülyéskedtünk... és másfél hónap és vége, új szakasz. Úristen. Bármennyire is nem szeretem ezt a közeget, meg a bezártságot, nem akarok elmenni és itt bőgök. mi lett velem? :( ;( :'( Saját tapasztalat? Köszi, ha végigolvasod és válaszolsz rá.