A családom miatt sokan szóba sem állnak velem (? )

15 éves lány vagyok. A családunk gazdagabb az átlagnál, szép házunk van, több autónk, anyukám, apám, nagyszüleim sokszor visznek el ruhákat, parfümöt, ilyesmiket vásárolni. Sokszor költöztünk már, a kiskori legjobb barátnőm kb. 200 km-re lakik tőlünk, igaz, azért viszonylag sűrűn látjuk egymást.:) A mostani iskolámban ez az első évem, és még mindig nem találtam barátokat. Jó, sokan jöttek oda hozzám az első hetekben, hogy szia, honnan jöttél, segítek átvészelni a beilleszkedést, lehetnénk barátok stb. Persze, ezek a lányok csak addig tartottak ki mellettem, amíg párszor velem buliztak, nálunk aludtak... Hamarosan elkezdtek rólam mindenféle pletykák keringeni, hogy beképzelt vagyok, semmi más nem érdekel a pénzen, tanuláson és a "plázap*csáskodáson" kívül... Bár közvetlenül senkitől nem kaptam megjegyzéseket, a legtöbben hozzám sem szólnak. Iszonyatosan idegesít, már többször is szimuláltam rosszullétet, csakhogy ne kelljen bemennem a suliba, mert tiszta rossz, hogy mindenki ferde szemmel néz rám.. Hogyan mutassam meg, hogy én nem vagyok olyan, amilyennek hisznek