Miért ilyenek a szüleim? Már nagyon elegem van! :' (

Minden kis hülyeségen kiakadnak-.-" Például ma el akarták vinni a kutyát sétálni a hegyre, én is mentem volna, de nem akartam szólni, hogy már kicsi a sínadrágom(nőttem november óta 5cm-t). Felvettem egy leggings-t és farmert, apa visszaküld, hogy öltözzem át, ez nem divatbemutató. Mondtam, hogy kicsi, anyu nem hitte el, megmutattam, szerinte nem volt kicsi de nagyon szűk volt, alig tudtam benne lépni. Anya leüvöltötte a fejemet, hogy hálátlan vagyok, elment. Apu csak nézett rám, aztán elkezdett üvölteni, leszabta a posztereimet, eldobta a ruhaszárítót, és az mondta elrontottam a Karácsonyt és ő is elment. Mindig lefestem a gondolataimat, ez múltkor sem volt máshogy, lefestettem, ahogy aput látom, mikor kiabál, és azon is ki volt akadva, pedig nem mutattam meg neki, akkor találta meg mikor mérgében kirántotta az egyik fiókomat, akkor azért volt mérges, mert összekeverte a fiúmat egy balf*sszal. Anyu is tiszta idegbeteg, nem jó neki, ha 4est hozok haza a suliból, pedig idegen nyelven tanulok, sejtheti milyen nehéz. Már nagyon elegem van, már lassan ott tartok, hogy utálok hazajönni. Mit csináljak, nem lehet velük beszélni:'( Azóta ilyenek, mióta átmentem az új sulimba és többet lógok a barátaimmal és kezdem levetkőzni a "jókislány" szerepet.

13/L