12 eves lanyommal hogyan beszelhetnem meg a noi dolgokat?

Nincs kamaszlányom, de anyukám szerintem jól csinálta. Várható mensiről előre szólt (ügyes volt, mert 11 évesen már megjött), és aztán amikor már megjött akkor kezdett többet is mondani. Mert akkor már érdekelt minket (van két nővérem is), hogy ezt ugyan mi a csudának kell végigszenvedni.

Talán ha elmondanád neked milyen érzés, hogy változott az évek során, ez mikkel van összefüggésben. De ha láthatóan nem érdekli, nincs kérdése, akkor nem érdemes erőltetni. Szerintem:)

mindenképpen beszélgess vele.kamaszlány vagyok és nekem mikor megjött azt mondta anyu "jajj,nagylány lettél,mindjárt leszaladok a boltba hozok betétet!"(nyaralni voltunk,és nem vittunk semmi ilyet,mert se anyunak se tesómnak em volt meg)és ennyi volt.néha megkérdezte nem vagyok-e rosszul.én az iskolai felvilágoítás során tudtam meg ezeket.:S

szval mindenképpen mond el neki,hogy miért van,és hogy nyugodtan mondja el mit érez,és kérdezzen:)

Lehet h ő is zavarban van ezért nem mer kérdezni. Nekünk annak idején az iskolába 10 éves korunkba mondták el h nem igaz h a gólya hozza a gyerekeket. Valószínüleg a barátnőivel már szóba is került a téma ugyhogy gondolom valamennyit már biztosan tud.

Méggis jó lenne ha felvilágosítanád, mert mégiscsak te vagy az anyukája és jobb ha tőled tudja és nem valamelyik barátnője tapasztalatából akar okos lenni.

Mindenképp ejts szót a védekezésről mert nagyon fontos h azt is tudja!

Én már lassan a felnövő kamasz kategóriába tartozom, de azt hiszem így is tudok tanácsot adni, hisz én még majdnem ott vagyok ahol a lányod. Én is 11 voltam amikor megjött. Meg voltam ijedve, és utáltam magam, én menstruáltam egyedül az osztályból, és rosszul éreztem magam miatta. Fogalmam sincs miért de szégyelni való dolognak gondoltam. Mindenki nagy feneket kerített neki, én meg legszívesebben elástam volna magam. Engem sem világosítottak fel. Nagymamám is azzal várt, hogy szia nagylány, én meg legszívesebben elbújtam volna, hogy hagyjanak máááár békén. Mostanra látszik normalizálódni a viszony, anyu és köztem, kezdünk normális anya - lánya kapcsolatba kerülni (18 vagyok), és őszintén sajnálom, hogy erre a kapcsolatra ennyit kellett várnom.

Szerintem ha nálatok is ott van az a távolság ami nálunk volt, akkor azt nem olyan nehéz átlépni, de neked kell nyitni, a lányod sosem fogja átlépni azt a gödröt, még ha szeretné is. Lehet hogy nem is fogja még fel igazán a dolgokat, én is csak most jöttem rá, hogy én is odamehettem volna anyuhoz a kérdéseimmel.

Szóval ha nincs meg az a közvetlen viszony köztetek, akkor csináljatok közös programokat. Csak te és a leányzó. Menjetek el egy fürdőbe, lazítsatok, vásároljatok együtt be, stb... Ha majdnem úgyérzi magát melletted mint egy barátnő mellett, akkor már nem fogja "érdektelenséggel" fogadni, hogy miért is vérzik minden hónapban. Viszont ne üldözd! Ha minden egyes alkalommal amikor unatkozik leülsz mellé, és elkezded a felvilágosító szöveget, ami őt abszolút nem érdekli, akkor csak mégjobban elijeszted magadtól.