A tanár egyáltalán nem segit? Ebben a gyereknek

Ha jól értelmezem, akkor a tanár azt szeretné tudni merre menne tovább a gyerek… A mi időnkben volt valamilyen kiskönyv, amiben le voltak írja ha jól emlékszem a megyénk középiskolái (gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák). Ha van még ilyen, abban le van írva milyen szakmát melyik iskolában lehet tanulni. De anno volt pályaválasztási nap is, ahol különböző iskolák mutatkoztak be. Érdemes körülnézni, hátha valami érdekli a gyereket és az kicsit motiválja is, hogy küzdjön a céljaiért.

Ha ilyenek már nincsenek… 20 éve voltam 8.-os, akkor esetleg a tanár tud segíteni, hogy hol érdemes tájékozódni.

Ennyi idős korban még szinte senkinek nincs olyan kiforrott, biztos útja ami tartós, és amit biztos, hogy felnőtt korában is folytatni szeretne. Nagyon sokan váltanak karriert felnőtt korukban, vagy az eredeti szakmájukban nyögik végig az életüket.

Olyan iskolát kell választani, amit a legkisebb valószínűséggel fogtok megbánni, például egy közepes erősségű gimnázium.

"Érdemes körülnézni, hátha valami érdekli a gyereket ..."

Ma minden gyereknek annyi az elképzelése, hogy valami irodában poshad egész nap, céges autót és mesés fizetést kap.

Azért általános iskola végén már a gyermekben is lehet annyi belátás, hogy tudja, miben jó.

Humán vagy reál beállítottságú? Szeret rajzolni? Esetleg jól tud énekelni? Milyenek a jegyei, mennyire szeret tanulni - gimnáziumba vagy szakközépiskolába szeretne/lenne célszerűbb menni? Mi iránt érdeklődik a mindennapokban? Az egyik tanár azt mondta, nem segít, de nincs olyan pedagógus, akitől tanácsot kérhetne-kérhetnétek, akivel jobb a kapcsolata?

Nyolcadikban volt pályaválasztási tanácsadás, ahol külsős szakemberek a gyerek kikérdezése után adtak tanácsot.

Aztán voltak az iskoláknak nyílt napjai....

Közösen néztük át az iskolákat, majd én egy tanára véleményét ki is kértem.

Szerintem is én, illetve a családja ismeri legjobban a gyereket. Ez 4 éve volt.

Viszont régen tényleg a tanár foglalkozott a gyerekek pályaválasztásával...anno 30 éve a tanár a szüleimmel is megbeszélte az én választásomat.

Igen, egy fiatalnak a legtöbb esetben segítségre van szüksége a pályaválasztásban. Én szerencsés voltam, elég hamar tudtam, mit akarok, de egyrészt amíg nem, nagyon elveszett voltam, másrészt a legtöbb osztálytársamnak hatalmas nehézséget okozott a kérdés. Volt, aki végzős koráea se tudta.

Nem azt mondom, hogy muszáj mindent a segge alá tolni. Elvégre az ő élete, az ő döntése is kell, hogy legyen. De mindenképpen beszélgess vele erről. A jól feltett kérdések általában segítenek előhozni belőle a választ, amit magától túl nehéz lenne összehozni. Gondolok itt ilyenekre:

Mi az, ami igazán érdekel? El tudod képzelni, hogy évtizedekig ezt csinálod mindennap, vagy inkább azt szeretnéd, hogy hobbi maradjon?

Melyik tárgyak mennek a legjobban a suliban? (Nem muszáj mateknak vagy törinek vagy kémiának lennie, simán mondhatja azt, hogy a tesi vagy a rajz.)

Mennyire fontos a magas fizu? Inkább izgalmas munka olcsóért, vagy "okés" munka több pénzért?

Ami egy osztálytársamnak segített a végleges döntésben - és erre elég büszke vagyok - hogy megkapta tőlem a HVG az évi, egyetemi képzésekről szóló számát. Minden évben kiadnak egy ilyet, és borzasztó hasznos infók vannak benne.

Fontos tudatosítani, hogy egyrészt semmi se teljesen végleges, lehet váltani, ha nem jön be az adott képzés (csak bonyolult, de lehet), másrészt hogy nem is muszáj mindenkinek továbbtanulni. Rizikósabb más utat választani, de lehet.