A középiskolás szerelmek túlértékeltek?

Én? Simán. Az én koromban már illik nem játszmázni és egyenesnek lenni. Te még ezt nem értheted.

De te nem nyertél a genetikai lottón, ezért mindenki szr. Pedig látom, mindegy, hogy milyen lyuk. Neked mégse jut. Ilyen incelt sem láttam még. Persze, hogy nem érted, és nem látod értelmét, ha nem élted meg, mert nem volt kivel. A saját sikertelenséged viszont nem más hibája, hanem a tiéd.

Tehát akkor te nem értelmét nem látod, hanem mégiscsak önigazolsz. Mert az fáj, hogy neked kimaradt, csak azzal meg szr szembesülni, szóval inkább jössz a rossz dumával, hogy csak dráma, meg szaaaaar, meg amúgyseakartaaam! Értem. Most mi a helyzet? Fel tudod oldani ezt felnőtt kapcsolatban, vagy ebben a szerepben ragadtál?

Akkor tényleg nem az megoldás, hogy te itt keresed a buksisimit, hanem esetleg kérj segítséget szakembertől. A sikertelenséghez nagyban hozzájárul, hogy nem vagy rendben magaddal. Korán vagy még ilyen keserűnek lenni, és meg sem próbálni. Nem az a jó taktika, hogy felveszel egy amúgy láthatóan baromi törékeny páncélt. Mert teljesen át is látható. Nem ott vagy vele, ahol szeretnél, nem azt a hatást éred el vele. Ezen neked itt nem tud senki segíteni. Egyes, voltam.. Meg a többi, tudod, azok a kommentek, amiket nem akartál olvasni.