Tanácsot szeretnék, ki volt ilyen helyzetben? 15 éves lányom gimnáziumba jár, kollégista. Az iskolát szereti, tanárait es osztálytársait is.Ez az iskola volt az álma, de megbeszéltük, hogy a bejárás felejtős, mert a tanulás rovására menne.

#61 Nem Budapesten voltam kolis, hanem Szolnokon.

A szobai zörgés ötkor nem feltétlenül hallatszik ki a szobán kívülre, ellenben lehet olyan hangos, hogy az alvásban zavarjon. Plusz ha úgy van a koli, mint nálunk volt, hogy nem egy suli diákjai vannak ott, akkor simán benne lehet az ötkor kelés, mint reális opció.(Mondjuk ha jól értem itt pont nem az, és az se normális, hogy telibeszrják a kérdező lányáékat) Nekem volt olyan szobatársam, aki hétkor kezdett a város másik végén lévő suliba .

Simán lehet, hogy a tanárok nem is tudnak erről. Szólni kell, hogy legyen csere. Vagy lerendezni egy dominanciaharcot. Vérmérsékletfüggő. Nekem is volt olyan szobatársam, akivel nem lehetett megbeszélni, cserére nem volt lehetőségem (nem találtam embert, aki elviselte volna a delikvenst), tanár meg nincs ott 0-24, az 1-1 közbeavatkozás meg rontott a helyzeten, mert nem változtatott magán a volt szobatárs, de még a duzzogását is el kellett viselni. Én meg békés ember létemre fogtam magam, hogy jó, én szabályos kereteken belül irritálóbb leszek, mint ő. Megoldotta a helyzetet, kövi évbe meg cseréltünk szobatársakat.

Eszembe se jutott volna, hogy kolis legyen, ha nem akar.

9.-ben én is szinte kolis lettem, végül nem abba az iskolába mentem, hanem egy közelebbibe. Egyetemistaként, mikor hallottam a gimis kolis sztorikat, nagyon örültem is neki. (Ha kellett tanuljál, ha nem, görnyedned kellett a könyv előtt, a nevelők felköltöttek és lehúzták a pokrócot rólad, hiába, hogy neked nem kellett olyan sok idő elkészülni, korán kellett lefeküdni, függetlenül attól, hogy volt-e még dolgod, stb.

Most kolis vagyok, de itt legalább elküldhetem a f@$zba azokat, akik éjjel 1-kor énekelgetnek a szomszéd szobában, meg direkt egy csendes ismerőssel jöttem. (S szintén egy csendes lányt fogtunk ki 3. szobatársnak.) Mindenesetre egyetlen gimis osztalytársammal se lettem volna szobatárs (kiránduláson voltam velük egy szobában), de még a mostani szaktársaim felével se.

"De megbeszéltük hogy a bejárás felejtős"

Talán inkább eldöntötted hogy a bejárás felejtős. (Aminek ki tudja mi a valódi oka..)

"Mert a tanulás rovására menne"

Persze, akkor biztos ott fog jobban tanulni ahol rosszul érzi magát..van itt logika..pff

"Bejárós szeretne lenni, hiába biztatom, hogy jó lesz,kialakul, adjon még időt magának, szomorú és kedvetlen.

Akik ilyen helyzetben voltatok, ti mit mondtatok, mivel biztattátok és mi"

Én azzal biztatnám hogy ha szomorú és kedvtelen, mivel a lányom és elvileg szeretem, hogy nem kell azt tennie amitől szomorú és kedvtelen.

Mivel bíztatnám? Azonnal hazaengedném, és a bosánatáért esedeznék hogy eddig szenvedtettem.

Az én szüleim hasonlóak voltak, 19 éves koromtól tudtam megtenni, hol többé ne kelljen feléjük sem néznem.