Hogyan viszonyultok a nyaralásos-élménybeszámolós kérdésekhez az iskolában, első nap? Mennyire zavar titeket/gyereketeket?

Itt (és az eredeti poszt alatt is) van pár vélemény:

[link]

Engem nem zavart gyerekkoromban. Pedig sajnos mi sem voltunk soha nyaralni (max egy strand jutott)

A lányom 3-ba megy. 4éve nem voltunk nyaralni, mióta a tesói (ikrek) megszülettek.

Kirándulni voltunk, táborban volt idén is tavaly is, és a nagyinál.

Ő annyira élvezi ezeket is hogy nem láttam rajta hogy bántaná az h az osztálytársai Horvátban meg Cipruson voltak.

Szóval még őt nem zavarja addig engem sem 😅

Ma is probléma. Nálunk tavaly is kértek "nyári élményeim" témájú fotót be a gyerekektől, hogy házi tablót készítsenek belőle. Utólag jutott csak eszükbe hozzátenni, hogy nem muszáj konkrét nyaralós kép, de persze addigra a többség eleve azt küldött és nyilván rém kellemetlen annak, aki sehol se volt. Ráadásul van állami gondozott kislány is az osztályban. Na ő mit érezhet.

Mi járunk nyaralni, van mit mesélnie a gyereknek (már ha mesélős típus lenne), de így se tartom jónak. Főleg mert tudom milyen annak, akinek nincs mit mesélni. Gyerekként oda tartoztam.

Engem nem zavar,ha megkérdezik. Mi nem jutunk el külföldre, de több helyre elmegyünk Magyarországon belül.

Pl 3 napig voltunk Szilvásváradon a Szalajka Fogadóban, voltunk Papon az Alpakafarmon, Eger mellett a Noé Bárkáján,voltunk anyukámnál, voltunk több fürdőben (pl Hajdúszoboszló Aqua Palace, Nyíregyháza Aquarius stb).

Igaz,hogy nem jutunk el hosszú, egy hetes nyaralásra, meg külföldre, de nyújtunk élményeket a gyereknek. Van mit mesélnie.

Szerintem lehet úgy élményeket adni,hogy nem költünk milliókat. Sőt. Így egész nyárra elosztva jutott program.

De! Ne legyen kötelező. Ne úgy,mint nálunk volt,hogy padonként sorban mesélni kellett.

Pl írathat egy fogalmazást a nyári élményekről a tanár/tanító.

Így még ki sem derül nyilvánosan,ki hol volt vagy nem volt.

5ös vagyok.

A társadalmi különbségeket meg eltitkolni úgysem lehet. A gyerek nem hülye,csak gyerek.

#6 A gyerek nem hülye, oké, de akkor is kevésbé kellemetlen, ha nem kell kötelező jelleggel beszélnie erről.

Én soha nem voltam sehol nyaranta többnyire gyerekként, max egy táborba, ahol kb mindenki más is az osztályból. És emellé még csendes is voltam. Na most képzeld el a kötelező szóbeli beszámolót a csendes, élményektől leginkább mentes nyári szünetet átélt gyerek szemszögéből.

Én is láttam, hogy más jobb anyagi helyzetben volt. Átlag hétköznapokon nem éreztem magam annyira szrul emiatt, de ősz elején igen. "Mindenki mondjon tíz mondatot kötelezően, de ne tőmondatok legyenek." Nem akartam szerepelni, nem is volt mondanivalóm, mert semmi nem történt velem. És akkor lesajnáló tekintetek az osztálytól, amit amúgy nem kaptam volna meg, meg a tanár nyilvános megalazása, hogy "Nem igaz, hogy nem tudsz tíz mondatot elmondani".

Hazudni meg nem tudtam fun élményeket, mert falu, mert pl a tíz mondatos bullshit a nagynéném órája volt, lazán eljut anyámhoz, ha kicsit kiszínezem a nyarat. Ő meg még le is csesz a hazugságért, ahogy azért is, hogy miért nem tudok elmondani tíz mondatot (a nagy büdös semmiről), hát így még fogok bukni, mit gondolnak majd mások.

Remélem, nem. Idén másik osztályban kezd a lányom ,előre félek tőle. Mi sosem jártunk gyerekként, még strandra se nagyon.

Mindig azt terveztem, a gyerekem eljut ( országon belül) egy csomó helyre, mert be akarom mutatni neki az országot. Na, idén ez remekül sikerült. Egyetlen délután jutott el strandra. Sajnos az állapotom miatt MINDEN programot, nyaralást le kellett mondani. Ég is a pofám rendesen. Főleg, hogy senki nem tudja, hogy mivel küzdök. Eddig egyetlen tanár tudott annyit, hogy eü gondok vannak nálam.

9!

Rokon,barátnö se akadt,aki elvitte volna ide-oda?

Sajnálom..