Bullying az iskolában, ki hogyan tudott megbirkózni vele, ha az iskola és a gyerekek szülei nem együttműködőek?

#9 "Az ilyen kis k.csögök ellen csak az használ, ha azt látják, lepereg rólad, bármit csinálnak."

Meg a nagy fszt az használ. Évekig nyomtam ezt a jajj, nem reagálok, lássák, hogy lepereg taktikát. NEM használt. A bullyingoló betudja annak, hogy gyáva vagy, elnyomható vagy, és csendben tűröd, tehát jobban csinálja, mert nincs következménye. Ráadásul felnőttként is nehéz az érzelemmentes reakció, gyerekként meg kvvázi lehetetlen, szóval amúgy látják rajtad, hogy ez amúgy megérintett téged, csak teteted, hogy ez nem igaz.

Alapból ha visszagondolok a gyerekkoromra, általános sulira (középsuliban nem bántottak, ovira annyira nem emlékszem) kik voltak a bántalmazók(nálunk falun)?

Tanárkedvencek, meg a balhés cigányok. Azokkal senki nem akar szembemenni. Se tanár, se szülő. Tanárkedvenckének helyben befolyásos a szülője, balhés cigánykölyök famíliája meg csoportosan, esetleg mellé machetével rendezné a konfliktust.

Az a megoldás, ha nincs melletted a békés megoldást elősegítő környezet (szülők-a bully szülője is- és tanárok) beleállsz, megszégyeníted a bullyingolót, esetleg (vissza)ütsz. Csak az a baj, hogy ha mondjuk verekedés van, olyat visszaszólsz, hogy a másik megy árulkodni, akkor téged ugyanúgy elővesz a tanári kar(ha nem jobban), és senkit nem érdekel, hogy nem te kezdted, jön a miért folytattad érv, és ugyanolyan szaktanárit kapsz, mint aki kezdte. Ehhez kell az, hogy a szülő ne büntessen meg, ha önvédelem miatt beírásod van.

Én nem tudtam megvédeni magam. A tanárok nem védtek meg, anyám nem védett meg, csak mondták, hogy ne foglalkozz vele. Ha visszaszóltam egy durvát, visszaütöttem, kaptam a beírást, mert minek folytatod, a beírás után meg otthon a büntetést, mert hogyviselkeccmán'.

"Azzal, hogy szőrtelenítettél, semmi mást nem erősítettél a gyerekben, csak azt, hogy de látod, igazuk volt, hiszen szőrös vagy."

Igen. Mert az!

Ha a gyereknek nagy a füle, és piszkálják, te letagadod neki h "nem is nagy"?!

Inkább megoldást keresel a problémára. Nem kötöd hátra a haját stb...

Ez az engedje el a füle mellett stratégia, max egy zárkótott, komplexusos gyereket eredményez majd, aki nem mer neked szólni ha baj van, mert úgy is carsz rá, nem érzi h támogatást kap

Manapság másképp megy. 91-ben születtem, nálunk is simán működött az, hogy a bullyt pofánverte az áldozat szülője, vagy esetemben pl én magam. Engem évekig baxogattak, amikor meguntam és elkezdtem tényleg durván (véresre) megverni másokat, hirtelen mit ad isten, hát leszálltak rólam. Én sosem kezdeményeztem konfliktust, de az ilyen nyomorult korcsoknak nem normális otthon az élete, és másokon tölti ki azt, hogy otthon apja/anyja veri vagy dugja. Ezekkel nem tudsz normális módon kommunikálni, nincs közös nevező.

Ami változott, ez a túlszaladt pc fos, hogy ma már az elkövetőnek több joga van, mint az áldozatnak. Ha most a szülő lekever egy pofont a bullynak, hát kis túlzással meg is ölik, hogy önbíráskodik. De az áldozattal nem foglalkozik senki. Nem tudom mit lehet most tenni, mert az sincs már, ami régen legalább működött.

De. Engem. is zavart, ezért vittem vérvételre,hormonszint mérésre. De mivel semmi aggasztót nem állapítottak meg a vizsgálatok, így nem akartam rá felhívni a figyelmét. Megtették ezt az "jól nevelt" osztálytársak.

Mivel emiatt rosszul érezte magát a gyerekem, így segítettem neki.

Megerősítettem benne azt h bármi problémája van azt elmondhatja, mert csak akkor tudunk megoldást találni rá.

Nem a közhelyeket mantráztam neki, mert gondolhatod h nem egyszeri alkalommal jött haza sírva. Egy 7 éves nem tudja elengedni a füle mellett a folyamatos piszkálást.

Nem is várható el tőle (egy nagyobb gyerektől sem, mert gyerek)

Biztos, hogy bullying?

Csak azért, mert nálunk volt egy kissrác, aki kegyetlen, hogy viselkedett, az anyja meg ott pattogott, hogy csak szeretné, ha elfogadnák/befogadnák, mert kicsit más, de nem tehet róla. Az igazság meg az, hogy az osztály tele volt autikkal, adhdsokkal, tanulási nehézségesekkel, mégis csak azt a gyereket utálta mindenki, mert sorokazónál kutyát játszott négykèzláb, nem vicces beszólásai voltak, sokat beszèlt akkor is, ha a másikat nem érdekelte, sosem tartott határt, nem tudott lekopni, és az érdeklődése játékban ép értelem mellett megmaradt ovis szinten 8-9 évesen. Az anyja meg ott mondta, hogy dehát olyan kicsi, mert van 10 éves is az osztályban, de bazz a legtöbb gyerek pár hónappal fiatalabb vagy idősebb volt nála, méretre sem a legkisebb volt, súlyra meg pláne.

Egyszerűen az anyja ovis szinten tartotta, nem járt másik közösségbe, csak a suliban szocializálódott, az anyja meg nyomatta neki, hogy majd megy az igazgatóhoz, ha nem játszanak vele.. a tanárnő sem kedvelte(mert amúgy értelmes gyerek volt, de csupa rossz dolgozatot írt, mert játszott dolgozat helyett másodikban) és mert mindig játszotta az idiótát viselkedésnèl, sorakozónál, ebédnél..

Nevetséges volt az egész. Amúgy nem neki volt a legnagyobb baja, kb mindenkinek volt valami, sokaknak súlyosabb, őt csak az anyja húzta vissza. 20 gyerekből meg 10 adhds volt, nem lehetett arra fogni az eltérést, de az anyja nyilván erre hivatkozott. Sokat segített volna, ha majdnem 9 évesen rászól, hogy ne járjon már négykézláb, mint egy kutya, mert ő már nagy gyerek.. meg egy csomó ilyen.

Nem akarta, hogy változzon a gyereke, én meg nem akartam, hogy az enyém olyannal játsszon, akivel nem akar. Párszor próbálta az enyém, de mindig bajba keverte/idegesíteni kezdte a másik. Visszatekintve is az volt a normális, hogy kirekesztették, hisz nagyon kellemetlen volt a társasága, változni meg nem akart az anyja miatt.

Eljöttünk ebből az osztályból, anyuka váltott volna, de megerőltetni magát nem akarta, azt akarta, hogy a rendszer intézze el, hogy átkerüljön másik suliba rossz jegyekkel, problémával és rossz magatartással. Természetesen másik sima suliba.. szerintem azóta is ott vannak.

13-assal értek egyet.

Vannak egyébként olyan gyerekek, akik tökéletes áldozat típusok. És vannak az agresszorok, akik valami miatt úgy élik ki magukat, hogy ezeket az áldozat típusú gyerekeket szekálják. Lehet, hogy őket is szekálták korábban, otthon olyan a helyzet, vagy egyszerűen csak született kis bunkók.

Persze meg lehet próbálni az áldozat típusú gyereket trénelni, hogy ne vegye fel, hogyan reagáljon, de ha olyan a természete, akkor sajnos ezt egyedül nem fogja tudni megoldani.

És az agresszor is sérül az ilyen helyzetekben. Vagy úgy nő fel, hogy azt hiszi, hogy ezt szabad, később normális munkahelyről kivágják emiatt, vagy ha szabad teret kap, akár bűncselekménybe is sodródhat. Vagy ha később "kinövi", megváltozik, akkor egész életében bántani fogja a dolog.

Ami az iskolában történik, azt ott is kell megoldani. Az nem megoldás, hogy én felkeresem a szülőket és megfenyegetem őket, az BTK.

A tanároknak kell ezt komolyan venni. Sajnos tudom, hogy sokan nem veszik komolyan. Ebben az esetben váltanék iskolát.

Sokszor a pedagógus sem veszi észre, de ő bátorítja a gyerekeket. Ha van egy gyengébb képességű gyerek, vagy magatartászavaros, és a tanár folyton bírálja ezt a gyereket, akkor az osztály azt fogja látni, hogy őt lehet szekálni. Sokszor amikor az osztály ezt a gyereket bántja, a tanár pont azért nem is lép közbe, mert valahol "egyetért" velük.

Sajnos a lányomat is szekálták, olyan egyszerű dologért, hogy balkezes. Ott egyértelműen a tanítónő volt a kiindulópont, minden órán megszégyenítette a gyereket. Amikor szóltunk, annyi volt a válasz, hogy ugyan, csak játszanak, az én gyerekem meg túl érzékeny. Onnan el kellett vinnem a gyereket, mert a tanítónő sajnos egyáltalán nem volt partner.

Az meg ne legyen már válasz, hogy meg kell tudni tanulni kezelni, mert felnőtt korában is találkozhat majd ilyen emberekkel. Egy kicsi gyereknek még nincsenek meg az eszközei, nekik segíteni kell. Felnőtt korban meg ha olyan a munkatársam simán munkahelyet váltok, vagy egy multinacionális vállalatnál szólok a HR-nek, ott elég komolyan veszik az ilyesmit.