A tanár megalázza a gyerekemet,mit tegyek?Ti mit tennétek?

Amúgy kit érdekel, hogy valóban kifogástalan-e a gyerek viselkedése? Egy tanár akkor sem viselkedhet így. Pont. A megszégyenítés nem lehet semelyik tanár eszköze sem.

Beszélnék a tanárral, aztán ha nem javul a helyzet, eszkalálnék. Elmennék bármeddig, de az én gyerekemet senki nem alázná meg, főleg nem egy rosszul sikerült dolgozat miatt.

A magatartás jegy nem a szülő sikere, hanem a gyerek veleszületett egyik képessége, pont úgy, mint a matek tudás. Azért sem veregetik meg a szülő vállát, hogy jó logikai érzékkel született a gyereke, meg azért sem, hogy képes beilleszkedni, szabályt tartani. Ezekkel a képességekkel születik a gyerek.

Megszégyeníteni egyik gyereket sem szabad, és egyébként vannak olyanok, akiknek ha megfeszülnek sem megy a matek.

Amúgy a gyerek 12 éves, biztosan nem ez a tanár tanította az elmúlt 6-7 évben matekra, szóval inkább az elődje tehet erről a tudásról.. De ugye ő sem.

Azt lehetne még szülőként megtenni, hogy a gyereked mondja többször, hogy "nem tudom", ha nem tudja a választ, ha a tanár ilyen rosszindulatú.

Miért?

A magatartás a stresszkezelés és szociális érzék együttesen. Az első idegrendszeri kérdés, a második környezeti tényező és idegrendszeri tényező együttesen. A család is hozzájárul minimálisan.

Hozzájárulhat még a figyelem képessége(szintén idegrendszer/kémiai folyamatok) is, illetve szorongás, kényszeresség, mind idegrendszeri probléma ronthat rajta.

A gyerekek viselkedése, szabálykövetése, társas viselkedése "hozott anyag", ezt minimális mértékben lehet csak formálni neveléssel.

"hogy legyen min nevetgélni meg emlékzeni..."

Ebből arra következtetek, hogy nevetgél órán, tehát a magatartása nen kifogástalan.

A matek korrepetálás jó ötlet, de én beszélnék a tanárral és megkérdezném mi történt, es miért gondolja úgy, hogy akármi is a helyzet, a gyerek megalázása jó ötlet.

Emellett beszélnék a gyerekkel is, hogy a tanulás fele az órai figyelés, és ha nevetgél, akkor persze hogy nem érti az anyagot.

Szerintem érdemes bemenni és beszélni a tanárral. Nem hőzöngve, egyszerűen csak meghallgatni a másik felet is, mert közel sem biztos, hogy minden előzményt és körülményt ecsetelt a gyerkőc otthon. Én attól tudok kiborulni, amikor valaki rögtön habzó szájjal esik neki a másiknak úgy, hogy azt a felet nem illeti meg a jog, hogy megvédje magát, vagy elmesélje a történetet a saját szemszögéből.

Ha ő is úgy meséli el a történetet, ahogy a gyerek, akkor meg lehet kérni, hogy ne szégyenítse meg a gyerekedet az osztálytársai előtt. Ha a gyerek le van maradva, akkor keressen meg téged, akár ajánljon plusz feladatokat, amivel fejleszthetitek, vagy magántanárt, akihez járathatod. De ne állítsa pellengérre mások előtt, mert azzal árt és már látod jeleit ennek. Ennyi. Nem megfélemlítéssel kell oktatni. Értelmes, intelligens, felnőtt emberek módjára tisztázzátok, hiszen jobb esetben mindkettőtök érdeke az, hogy a gyerek a megfelelő ütemben haladjon.

Majd ha ez nem működik, akkor beszélnék az osztályfőnökkel és ha az sem, akkor mehet az igazgató felé a panasz.