Nem szeretek anya lenni. Hogyan lehet ezen változtatni?
Erősen küzdök azért, hogy ez változzon, de nem változik. A közös programok fárasztanak, és mivel segítségem nem nagyon van, ebből van bőven. Már a szemem sincs kedvem kinyitni reggel, mert egy újabb nap jön. Volt segítségem most pár napra, elmehettem töltekezni, de csak még rosszabb lett, mert jó volt egyedül és most megint nem vagyok. Várom, hogy teljen az idő minden nap, de csak vánszorog. Akartam és tervezett gyerekek voltak, de nem tudtam, hogy így be fogok fordulni pár év alatt. Ezt nem láttam előre.
Hogyan lehet változtatni azon, hogy nem szeretem az életem?
Nem "visszamegyek" dolgozni, végig dolgoztam, vállakozó vagyok, és tudok itthonról. Sokan azt hiszik, látatlanban, hogy az hiányzik,hogy vakarjam a fenekem a kanapén. De nem erről van szó. Magyarázkodni viszont nem fogok.
Aki azt írta, hogy pszichológushoz fordult, esetleg van köztetek budapesti? Örülnék 1-2 ajánlásnak, hogy kihez érdemes menni, aki tényleg segíteni is tudott!
A férjed mit csinál, hogy nem segít/nem tud segíteni?
Pszichológust látatlanban itt nem lehet ajánlani, nyilván a lakóhelyedhez közelit kellene felkeresned.
73%-os olyan szánlakmas vagy ezzel a személyeskedő mocskolódással. Á értem, tehát aki nem kap idegbajt az anyaságtól az csak egy olyan ember lehet, akinek az nélkül nincs élete, és egy nagy nulla.
És akkor az ilyen emberek nevezik a másikat féregnek.
Mert te hogy jösz ahhoz, hogy így minősítgessél másokat? Ismeretlenül? Ostoba önigazolás a saját nyomorodra. Na én meg az ilyen nőket szánom mint te. Azért epét ne hányj már, hogy más jól érzi magát szülés után is, te meg nem.
34-es válaszoló tényleg nagyon szánalmas és elég buta is...
Nekem sokkal gazdagabb lett az életem annak ellenére, hogy előtte is tartalmas életet éltem. Nagyon primitívnek kell lenni ahhoz, hogy valaki úgy gondolja, hogy azok az anyák, akik nem keseredtek meg, bizonyára unalomból szültek.
Én pont fordítva gondolom: azok az anyák kesernek meg, akik már előtte is boldogtalanok/keserűek/elégedetlenek voltak és a gyerektől várták a nagy megváltást. Aztán megszülvén a gyereket rájöttek, hogy ez nem vakarózás, hanem még több munka, mint előtte a tartalmatlan üres élet fenntartása. Rájöttek, hogy gyerekneveléssel bizony jó sokáig nincs sikerélmény és vállonveregetés csak ugyanaz a magány egy gyerekkel a hátadon... Én ezeket a nőket sajnálom.
#36
Gondolom olyan ember vagy, aki szeret békében, nyugalomban elmerülni a gondolataiban. Én is ilyen vagyok, és hiába, hogy szeretem a gyerekeket, el nem tudom képzelni, hogy a nap 24 órájában elviseljem a pörgésüket. Lehet inkább nemis lesz gyerekem. Megértelek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!