Anyák, akik egyáltalán nem akartatok gyereket, de lett! Megbántátok? Ha visszatekerhetnétek az időt, máshogy csinálnátok?

En nem akartam megtartani, az utolso pillanatig huztam-halogattam a dontest. Rengeteget tajekozodtam arrol, h mi is tortenik tulajdonkeppen egy abortusz alatt. Volt akkoriban egy jo baratnom aki asszisztens nokent dolgozott nogyogyaszati muteteken. Hat elmondta. Kerek-perec. Es orulok, hogy igy “felvilagositott”, mert szerintem ez volt az, amiert vegul ugy dontottem, h nincs szivem elvetetni a babat. Rengeteget vivodtam, konkretan a korhazbol fordultam sarkon a mutet reggelen. Kicsit tehat azt lehet mondani, h nyomast gyakorolt ram a kornyezet es a lelkiismeretem, de en inkabb ugy eltem meg hogy a teljes kep es minden informacio birtokaban hoztam meg a dontest. Mert sok no szerintem fel sem fogja, h pontosan mi is tortenik ott vele. Na mindegy, tehat en nagyon szerencses voltam, hogy akkor es ott a jo dontest hoztam meg. Eletem legjobb dontese volt es habar nagyon nem akartam a babat az elejen, most tudom, mirol/ kirol maradtam volna le. Ugyhogy en most igy utolag mindennel jobban orulok a “besiekrult” babamnak, aki mar 8 eves.

Nekem vopt abortuszom, nem bántam meg. Most van 2 gyönyörü kislanyom! Egészségesek mindketten

[link]