Óvodás gyerekkel / munka nélkül?

Szia!

Én ilyen helyzetben vagyok, ezt választottam, annyi különbsésggel, hogy valószínűleg 8-10 éves kora után sem fogok dolgozni. Sokak kifejezték már a nemtetszésüket, én ezen átlépek, nem érdekel. Annyi fontos, hogy ha a férjem lelépne, megőrülne (vagy én:)), akkor sem lennének anyagi gondjaim. Ha megvan ez a biztonság, nincs ezzel semmi gond. Azzal nem kell törődni, ki mit mond, hát kit érdekel... :D A családnak jó, ennyi a fontos. :) N29

4-es vagyok. Én nem írtam olyat, hogy nem tudok elképzelni ilyen helyzetet, csak azt, hogy az én nem ismerek ilyen anyukát. Merthogy ez volt a kérdés. Az én környezetemben élő nem dolgozó anyukák tudnának dolgozni, csak nem akarnak. Még csak nem is minősítettem ezt, mert az ő és a férjük dolga.

És teljesen felesleges egyeseknek a frusztációt azzal levezetni, hogy összeesküvés elméleteket gyártanak, hogy én kire passzolom le a beteg gyerekemet. Semmi közötök hozzá, de meg tudjuk oldani ketten a féjemmel.

Én azt hittem, az a kérdés, hogy ismerek -e olyat, aki EGYEDÜLÁLLÓ.. nem

Pedig az, hogy ki hogy csinálja a párja mellett..

Ovis gyerekem van, egyedül nevelem, hálistennek a pénz nem gond. Hamarosan 5 éves lesz, nem dolgozom, máshogy fejlődött, fejlesztésről fejlesztésre vittem, közösségbe kellett járnia már oviban délelőttökre, de ottaludni sosem tudott. Most ovis egy éve, pár napja muszáj volt otthagynom, Az óvónőnek a haja égnekállt, nem örülötek, hogy ott volt, nem is eszik ebédkor, nyűgös is, én meg nem fogom bekényszeríteni, amíg nem muszáj, nem látják szívesen, mert foglalkozni kell vele.

Amíg oviban van ügyintézek(lakásfelújítás, városba mászkálás, néha tanulok tanfolyamon), kemény 2 szabad órám van, ebéd után elhozom, itthon bevonom a takarításba, eszünk, játszunk, feladatozunk, kimozdulunk emberek közé.

Rettenetesen melós itthon lenni vele, teljesen leszív estére, már alig marad türelmem.

Szeptembertől munkába állok, hogy kicsit én is szórakozhassak és foglalkozhassak magammal, beszélhessek felnőttekkel, csinálhassak valami gyerekmenteset. Nem jó itthon lenni, ugyanolyan rohanás, csak ezt senki sem becsüli, mindenki lenéz, és egy személyre van korlátozva a napi beszédadag, az is gyerek, pedig én úgy érzem erőn felül teljesítek. Gyerek előtt dolgoztam, isteni volt, hiányzik, várom nagyon.

9-re:

"És mi a helyzet azzal, aki szeretne dolgozni, de semmilyen segítsége sincs, és nem talál olyan munkahelyet, ami mellett a gyerek sem kerül hátrányba? pl. nem kell betegen óvodába vinni, stb..."

Aki így áll hozzá, az nem akar dolgozni.

Aki ui. megél munka nélkül, annak nem kell féltenie az állását. Tehát nincs olyan, hogy a gyereket betegen óvodába KELL vinnie. Nincs kényszerhelyzetben! Ha akar, otthon marad a gyerekkel, maximum ezért felmondanak neki. Azazhogy EZÉRT nem is tudnak felmondani neki, maximum a következő leépítésnél őt küldik el. Ha lesz leépítés. És ha nem lesz? Mert ugye mostanság inkább munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Átszervezés címén lehet leginkább elküldeni valakit úgy, hogy ne lehessen vitatni a jogszerűségét. Namost nem biztos, hogy megér annyit ez a főnökségnek, hogy emiatt átszervezést csináljanak.

Egyedül a próbaidősöket lehet indoklás nélkül kirúgni, és a határozott idősöknél reális veszély, hogy emiatt nem hosszabbítják meg a szerződésüket.

18,

"Azazhogy EZÉRT nem is tudnak felmondani neki,"

De naiv vagy!

A "nem tudja megfelelően ellátni a munkáját", márpedig aki örökösen táppénzen van, az akkor is nehezen éri be magát, ha éppen dolgozik, tökéletesen megállja a helyét jogilag. Maximum gyári betanított munkánál nem számít, hogy mennyi kihagyás után esel be ismét dolgozni.

En oktoberben mentem el dolgozni,nem a penz miatt(nevetsegesen keves a fizum),hanem a felnott tarsasag miatt.teljesen becsavarodtam itthon.3 gyerkoc van,van veluk melo rendesen,de nekem kell a porges.amig itthon voltam a kicsivel kb egesz nap semmit nem csinaltam.annyi idom volt,hogy azt se tudtam mihez kezdjek.vegul mindent csak halogattam.

a munkahelyem egy cuki kis ceg,ossz 40 emberrel.en termelesben vagyok meos,egesz nap beszelgetunk,nevetunk a munkatarsaimmal.javareszt gyerekes 30 as korosztaly,igy jol megertjuk egymast.nincs felhaborodas ha tp en vagyunk.most ugy voltam 5 nap tp-en,hogy mult heten csutortokon orvoshoz vittem a kicsit,penteken bementem mert apja itthon volt,aztan hetfo,kedd nem mentem,szerdan ujra bementem mert apuka ismet pihenos volt,majd csutortok es pentek ismet tp.

igazabol nem kellene dolgoznom,az en fizumhoz hozza se nyulunk.az,az "en" megtakaritasom ugymond.a csaladit es a nagyok utan a gyerektartast adom a "kozosbe".

en nem birtam itthon.pedig segitseg nalunk sincs.

de ismerek olyan anyukat aki nem dolgozik,tobbet is.vegyes koru es szamu gyerekeik vannak.nem nezem le oket,es nem is irigykedem rajuk.

van amelyikuknel elkelne a plusz fizu,es van ahol tokjol megvannak nelkule anyagilag.de az o dolguk.

en azert kaptam beszolasokat amiert elmentem dolgozni....pedig a kicsi 2,5 eves elmult mikor bolcsibe ment.miert nem maradok itthon,ugysincs szuksegunk a penzre,nem lesz idom semmire es hasonlo indokokkal probaltak az okos rokonok,ismerosok itthon tartani.

soha nincs olyan,hpgy mindenkinek jo amit csinalsz 😅