Ilyen kis korkülönbséggel 4 gyerek? Milyen anya lennék, hogyha már most ellenük vagyok, és úgy érzem, képtelen lennék ismét feladni mindent?
Két kislányunk van, a nagyobb most májusban lesz 3, a kicsi márciusban 1 éves. Pont mondtam a férjemnek, hogy nemrég kezdtem el igazán élvezni a két gyerekes életet, az első 5-6 hónapban igazából csak azt akartam, hogy mindannyian túléljük a napot… Szörnyű volt az első félév, pedig egyik gyerekünk sem problémás, vagy sírós. De nagyon megviselt engem, a páromat és a kapcsolatunk sem volt zökkenőmentes. Ezért meg is beszéltük, hogy hiába 3 gyereket terveztünk, most egy időre jó nekünk négyesben, és a 3. babaprojectbe csak akkor vágunk bele, ha már a kicsi is 6-7 éves lesz. Fiatalok vagyunk (26 évesek), szeretnénk most egy kicsit élvezni az életet, utazgatni, egymással és a barátainkkal foglalkozni. Végre a gyerekek is eljátszanak egyedül, a kicsit is rábízhatom másra hosszabb időre (eddig nagyon matrica volt). Nagyon kellett már, hogy levegőhöz jussak.
Azonban terhes vagyok, ráadásul ketten vannak. Igazából még most is sokk alatt vagyok/vagyunk, teljesen kétségbeesve. Úgy érzem, hogy négy gyerek teljesen meghaladná a képességeinket, főleg ilyen kis korkülönbséggel. A szüleink még aktívan dolgoznak, tehát annyit tudnak segíteni csak, mint jelenleg. Meg arra nem is alapoznám a gyerekvállalást, hogy majd más úgyis segít… Bébiszitterekkel kapcsolatban bizonytalan vagyok, eddig 2 volt, de nem jártunk sikerrel velük. Én is szeretnék a szakmámban dolgozni, elhelyezkedni (szülés előtt diplomáztam), de négy gyerek mellett erre nagyon kevés esélyt látok.
Félek, hogy lelkileg sem bírnám azt, hogy ismét nincs időm semmire és senkire, nem tudok kikapcsolni, pihenni, sőt, még csak az utcából kimozdulni sem. Most kezdtünk el megint programokat csinálni, kirándulni és ha arra gondolok, hogy megint a folyamatos mókuskerék, éjszakázás, babasírás vár rám, elsírnám magam legszívesebben. Ezért sem tudom, hogy mégis milyen anyjuk lennék, hogyha már most, amikor még a hasamban vannak, ennyi ellenérzésem van irántuk.
Viszont félek, hogyha elvetetem őket, akkor ha a lányokra nézek, folyton ők jutnának eszembe, hogy vajon hogy néznének ki, milyen lenne a kis személyiségük, stb.
Aki volt hasonló helyzetben, hogyan döntött, mi alapján? Nem azt kérem, hogy Ti szavazzátok meg, mi legyen, egyszerűen hasonló helyzetben lévő nők válaszai érdekelnének.
válasza:Teljesen normális, hogy most kétségbe vagy esve. De van még időd felkészülni a picik érkezésére. Ha már most úgy érzed, hogy az abortusz megviselne, akkor ne tedd, úgyis akartatok még gyereket. Eleinte biztos, hogy nehéz lesz. De bele fogtok rázódni, ha másnak megy, nektek is menni fog.
Ha a helyedben lennék, a következőket tenném:
-beszélgetnék nagycsaládos anyukákkal, megpróbálnék minél több információhoz jutni, felészülni arra, hogy kell megszervezni az életet ennyi gyerekkel (mert ez tényleg szervezést igényel)
- önállóságra tanítanám a két nagyobbikat
- igénybe venném a bölcsit
válasza:Szia!
Én azt látom a mi családunkban, hogy a sok kisgyerek kis korkülönbséggel általában jól elvan. Elszórakoztatják egymást, persze oda kell figyelni rájuk, de nincs olyasféle nyűglődés, mint mikor 1-2 gyerek unatkozik, és kell szórakoztatni folyton. Amúgy is írod, hogy 3 gyereket terveztetek. Akkor miért ne férnének el most ezek az ikrek? Szerintem pont az a pocsék, mikor 6-7 év után kell újrakezdeni az egész babázást, otthon levést, míg ha lényegében most letudod ezt a részét így egyben, később már töretlenül építheted a karrieredet. Kis korkülönbséggel 4 gyerek mellett is lehet, nagyobb törés az, ha vissza-visszajársz dolgozni, aztán mész megint szülni. Mindkét döntést megbánhatod persze, de az emberek azért inkább szeretni szokták a vállalt gyerekeiket, mintsem azon keseregni, hogy minek élnek, míg ha az abortuszt bánod meg, az őrjíteni fog egy életen át, még akkor is, amikor már abban a korban leszel, hogy az unokáiddal játszhatnál már, akik ezektől a gyerekektől születnének. Segítséget kérni meg egyáltalán nem szégyen, főleg sok gyerekkel. Utazgatni, barátozni lehet bármikor, gyerekeket nevelni csak egy meghatározott időben, ezt a két konkrét gyereket meg most, vagy soha, őket vissza nem kapod már. Egy abortusszal elveszíted őket, azzal nem, ha 2-3 éves korukban bölcsibe, oviba adod őket és visszamész dolgozni 28-30 évesen, amikor is még mindig bővel elég fiatal vagy ahhoz is, hogy karriert építs, ahhoz is, hogy élvezd az életed.
válasza:
válasza:4 gyerekem van, kis korkülönbséggel.
Pár észrevétel lenne:
- én biztos nem adnám bölcsibe a kicsit, több okból sem. Ha jól számolom kb. akkor menne bölcsibe, amikor az ikrek születnének. Ez a kicsit is megviselné egyrészt (kvázi ő el lett paterolva, jött két kis ordító újszülött), másrészt a bölcsiből aztán tényleg minden betegséget, miegymást hazahurcolna a kicsiknek.
Azt sem könnyű ilyen esetben megoldani, hogy reggel elvinni, visszahozni ha esetleg apa nem tudja a 2 nagyot 2 felé vinni, (mert a nagy gondolom már ovis) akkor az egyiket vagy mindkettőt hozni-vinni neked kell az ikrekkel együtt. Ezt érdemes átgondolni. Továbbá gondolom, hogy nem állami, hanem magán bölcsibe gondolkoztok, az sem olcsó, én ezt a pénzt is inkább egy bébisziterre költeném, aki vagy az ikrekre vigyáz, addig te tudsz a nagyobbal lenni vagy fordítva.
-pont annyira vannak el együtt és szórakoztatják egymást, mint amennyire nem. Egyszer öröm rájuk nézni, annyira szépen összenőttek, eljátszanak. De az esetek nagy részében, állandó felügyeletre szorulnak, mert összevesznek, nem tudják megbeszélni, bedurvulnak stb. Tehát igen, szépen eljátszanak együtt, de egyikünknek szinte állandóan ott kell lenni körülöttük, hogy a nehézségeket, nézeteltéréseket el tudják simítani és menjen gördülékenyen a játék. Tehát kb. mint az oviban az ovónéni.
-ha nincs napi szinten fix segítség, értsd nincs olyan nagyszülő aki közel lakik, aktív és nyugdíjas és nem tud állandóan segítséget nyújtani, (itt nem a heti 1-2 órát vigyáz rájuk-ra gondolok) akkor, azt, hogy dolgozni menj el kell felejteni vagy bébiszittert kell keresni, aki napi szinten besegít a család életébe. Nekem van ilyen ismerősöm, náluk csak 2 gyerek van, az anyuka sokat keres, de sokat is dolgozik. Ők bébiszittert fogadtak, aki napi szinten van a gyerekkel. Ő hozza el őket suliból, ő tanul, gyakorol velük otthon, ő viszi el őket különórákra és a szünetekben is javarészt ő van velük. De ott anya annyit keres, hogy így is megéri nekik, hogy havi szinten 150-200 e ft-ot fizetnek ki neki.
válasza: válasza:Kérdező, elég egyöntetű válaszokat kaptál itt.
Én viszont azt erősíteném meg benned, hogy beszéljetek a férjeddel, esetleg tegyél nagy sétákat egymagad és magadban próbáld a dogokat helyretenni, hogy melyik megoldást választanád.
Süt az írásodból a félelem, a kétségbeesettség. Én elhiszem hogy senki nem bánja meg konkréten hogy nem vetet el gyereket, de megértelek téged is, hogy félsz, milyen anya lennél.
Adtak hasznos tanácsokat az előzőek a megtartásra, de azt is tartsd észben hogy az itteni válaszolók, akármit mondanak, nem lesznek ott veled amikor a családot kell logisztikázni, a két idősebb gyerek lelkét ápolni, éjszakázni stb.
Ezt csakis Te tudhatod a pároddal, hogy bírjátok-e mindketten, az anyagi keretekről nem is beszélve.
válasza:Nem tudok érzelmek nélkül és pártatlanul hozzászólni....három gyerekünk van, pár hete pedig elveszítettük az ikerbabáinkat....mindent megadnék, ha velünk lehetnének....pedig én is nagyon megijedtem, mikor kiderült hogy ketten vannak...
Nincs az a pénz, vagy bármi, ami miatt a terminálás mellett döntenék, csak azért mert nem egyedül érkezik az a baba, hanem ketten vannak.
Kívánok neked jó döntést !
válasza:Gyere már most a facen a nagycsaládos szülők klubja csoportba, rengeteg ötletet, segítséget meríthetsz onnan. Komolyan!
Az abortusz valószínűleg sokkal jobban kikészítene, mint a sokk, amiben most vagy, és mint az ikerbabák.
Tudom, nehéz elhinni, de nemcsk az én, hanem pl nagyon karrierista barátnőm tapasztalata is, hogy a gyerekek után visszamenni dolgozni már annyira nem is menő: más lesz a fontossági sorrend, a gyerekek az elsők és nem a munkahelyi kihívások. Vagyis a munkahely megvár, gondolj bele, lesz még vagy 20-25 éved melózni...
Viszont a segítség kell: az ép eszed megorzése miatt és a párkapcsolatotok miatt is. Takarító, kajarendelés, szitter. Mi pl nem álltunk jól anyagilag, de a 3.születése után olyan 2-2,5 hónapig rendeltuk az ebédet, és abszolút megérte.
Sok erőt és örömöt kívánok nektek a 4 gyermekhez, és nyugodj meg, tényleg lehet élni kis korkülönbséggel is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!