Mit tegyek? én már teljesen magam alatt vagyok

En elvetetnem. Akarmilyen szornyen hangzik. En is 21 eves vagyok. Tul fiatal lennek egy gyerekhez, meg magam is annak erzem.

Raadasul anyagilag se allok ket labon (meg), az eletem sincs rendben.

Erre folosleges lenne gyereket szulni, konkretan a nagy semmire.

Nem a szülei miatt dob el, hanem mert gyereknek érzi magát a feladathoz, és valahol igaza is van.

Téged támogatnak a szülők? Lesz, aki segít, hogy fel tudd nevelni a picit? Ha igen, akkor örömmel megtarthatod. Apuka bizonyos kötelességek alól amúgy sem tud kibújni (pl. gyerektartás), ha nem hagyod.

Viszont ha nem áll mögötted támogató családi háttér, netán még csak nem is dolgozol, akkor felelőtlenség megtartani a picit, érzelmi motiváció ide vagy oda.

Vigasztaljon a tudat, hogy ez a kapcsolat gyerek nélkül sem tartott volna örökké, így sokat nem vesztettél vele.

1. megoldás: elveteted.

2. megoldás: megtartod.

Feltételek:

- a szüleidre hosszú távon számíthatsz, támogatnak

- apuka, ha akarja, ha nem, fizeti a gyerektartást, viszont jogai is lesznek.

- a babázás fárasztó, nem alvás, 0-24 készenlét stb. gondolom ezzel tisztában vagy, na most ebbe nem fér bele a minden hétvégén bulizás, mivel már egy emberért leszel felelős, úgy is kell viselkednek, nem úgy mint egy átlagos fiatalnak, aki megengedheti magának, mert nem várja otthon a gyerek (kötelesség, felelősség)

- ha van lehetőséged, tanulj vmit majd a baba mellett (persze nem akkor, mikor megszületik, de ha anyukádék 1x1x tudnak vigyázni a picire, amíg te suliban vagy pl. okj)

- kezdj el dolgozni, hogy ne azt lássák a szüleid, hogy te semmit nem teszel meg a boldogulásotokért, csak rajtuk élősködsz és kihasználod őket, mert te szültél egy gyereket

Ha ezek teljesülnek, bevállalhatod a babát, ha nem és nincs segítséged, akkor könnyen a híd alatt találod magad, a gyereket meg nevelőszülőknél.

Különben a szüleid mit szóltak, hogy nagyszülők lesznek?

A helyedben átgondolnám, hogy fel tudom-e nevelni a gyereket mindenféle támogatás nélkül. Ez a baba ugyanis a te felelősséged lesz, ha apuka nem hajlandó nevelni, nem akar veled maradni, és esetleg a szüleid sem kívánnak belefolyni a dolgokba. Valójában kettőtöké kéne, hogy legyen a pároddal, de a te testedben növekszik, te döntöd el, hogy megszülöd-e vagy sem, így a döntés ódiuma is a tiéd, az apák viszonylag könnyen ki tudják húzni magukat akár még a tartásdíj fizetése alól is, kapcsolattartásra sem kötelezhetők. Ennek fényében döntsd el, be tudod-e vállalni, milyen lehetőségeid vannak (NEKED, EGYEDÜL) arra, hogy elegendő anyagi hátteret biztosíts mindkettőtöknek, esetleg szóbajöhet-e az örökbeadás olyan szülőknek, akiknek nem lehet gyerekük, de akarnak, és szerető családban tudják felnevelni.

Megértem az érzelmi oldalát, de 1. nem a párkapcsolatotok a kardinális probléma, és nem fog rendbejönni attól, hogy megtartod a babát, 2. a gyereknevelés hosszútávú projekt, és életed eddigi legnagyobb felelősségvállalást igénylő döntése. Alaposan gondold végig.

Dolgozol vagy tanulsz?

Ha tanulsz, akkor maximálisan a szüleidre leszel utalva. Ha dolgozol, akkor is eléggé.

Szóval kulcskérdés, hogy ők hogy viszonyulnak a helyzethez, ezért velük ülj le ezt megbeszélni. Ha ők melléd állnak, akkor nyert ügyed van! :-)

Ne feledd, hogy gyerektartás is jár, éspedig nem neked, hanem a gyerekednek! Annyira neki jár, hogy te le sem mondhatsz róla. Akkor is jár, ha (volt) párod soha nem akarja megnézni a gyereket. Ha ő dolgozik, akkor szülés után máris lehet ezügyben intézkedni. Ha még tanul, akkor is, amint lesz bejelentett állása és jövedelme, onnantól csengetnie kell a bíróság által megítélt összeget. Ráadásul úgy tudom, ha a másik szülő nem akar fizetni, akkor az állam megelőlegezi ezt az összeget, és ők hajtják be rajta (ha tudják).

Őszintén kívánom, hogy szüleid melléd álljanak, egészséges babád szülessen, és néhány év múlva, immár megfontoltabban, találj egy szerető társat is, akit kisgyereked apjaként tud szeretni!

"Ne feledd, hogy gyerektartás is jár, éspedig nem neked, hanem a gyerekednek! Annyira neki jár, hogy te le sem mondhatsz róla. "

Ez nem így van, a gyermeket nevelő szülő döntése, hogy érvényre akarja-e juttatni a különélő szülő tartási kötelezettségét, vagy sem. Megítélt tartásdíj alól is ki lehet bújni, vagy annyi macerával járhat a behajtása a fizetni nem akaró féltől, hogy egy idő után hagyja az ember a fenébe. Semmiképp nem alapoznék arra a néhány tízezer forintra, amit vagy elküld a másik, vagy nem, és messze nem takarja be egy gyerek nevelési költségeit.