Gyerekvállalás szülői segítséggel?
Nehéz kérdés, kérlek, ha rossz véleményen vagytok, akkor is próbáljátok kulturált formában megosztani, mert érzékeny ez a téma számomra.
Férjem pár évvel fiatalabb nálam. Még mindig tanul, most kezdené beindítani a karrierjét a tanulás mellett. Szülői segítséggel élünk most is, mert egy fizetésből (az enyémből) éhen halnánk. Ők szívesen adják, mert nincs rá szükségük, és szerették volna az elmúlt években biztosítani a férjem számára a lehetőséget, hogy csak a tanulmányaira koncentrálhasson.
Viszont az utóbbi időben kezdjük mindketten egyre inkább azt érezni, hogy ezen változtatni kell, és a saját lábunkra állni. Csakhogy nem könnyű. Albérletben, lakáskassza mellett a jelenlegi támogatásból tudunk félretenni, de ha a férjem elkezd végre a szakmájában dolgozni, akkor is hosszú évek kérdése mire olyan színvonalon tudjunk megélni segítség nélkül, hogy mondjuk egy gyereket el tudjunk tartani, fizetni a lakáshitelt (ami majd pár év múlva jön), és mellette ne számolgassuk a filléreket hó végére.
Viszont mire ő eljut erre a szintre a karrierjében, addigra én már kicsúszok az időből. Tehát jelenleg az a 2 opció áll fent:
vállalunk egy babát, de kénytelenek leszünk még évekig szülői segítséggel élni (ami, hangsúlyozom, nekik nem gond, csak a mi lelkiismeretünket bántja)
vagy várunk, és reménykedünk, hogy HÁTHA előbb is jobb lesz, de ha nem akkor nem lesz sosem gyermekünk.
Hány éves? 20? Mert suli mellett is lehet melózni, esküvőt is anyukáék perkálták? :D
Minek kellett felnőttködni: összecuccolni meg házasodni, ha nem tudjátok magatokat fenntartani??? Erre gyereket?! Elég ciki, hogy a szüleiddel el akarsz tartatni meg egy embert.
Te mennyi vagy, hogy kifutsz az időből? 40? Mert akkor ő sem 20 és akkor miért nem dolgozik már?
Én a baba mellett döntenék :-)
pláne, ha a szülők (reménybeli nagyszülők) szívesen segítenek. Sok boldogságot :-)
Köszi a válaszokat, bár hasznos elég kevés akadt, de ítélkezni azt látom, nagyon tudtok.
Most indul a karrierje, igen, és az 1-2 hónapon belül lesz munkája az azért van, mert nem a szakmájában fog dolgozni, amíg be nem indul rendesen a karrierje. Lejjebb adta/adtuk az igényeket, ezért hajlandó elmenni máshová is dolgozni, és a levelező is kilátásban van, de ugye azt majd csak keresztfélévben tudja elintézni. Eddig meg reménykedett, hogy nem azért tanulta végig az elmúlt 6 évet, hogy aztán mehessen a Tescoba árufeltöltőnek.
Nem kellenek milliók a megélhetéshez, de szerinted ha ő keres 180-200 ezret havonta, én meg kiesek a munkából, akkor hogy az istenbe fogunk megélni egy gyerekkel? Nem szórjuk a pénzt, nem élünk nagy lábon. Nem iszunk, nem dohányzunk, nem járunk bulizni. Még moziban sem voltunk évek óta.
Nem azért cuccoltunk össze, mert "felnőttkedni" akartunk, hanem, mert az ő szülei leléptek évek ezelőtt külföldre dolgozni, miután ő leérettségizett, és itt hagyták egyedül, úgy, hogy reggeltől estig suliban volt, esténként és hétvégén meg tanult. Rengeteget. Normális szülő ilyenkor ad némi támogatást a gyerekének, amíg az meg nem tud állni a saját lábán.
11-es. Ítélkezés helyett meg esetleg megvizsgálhatnád a saját értékrendedet, ugyanis házasodni nem csak százezrekből meg milliókból lehet, hanem ingyen, két tanúval hétköznap, és utána hazamenni, vagy ebédelni egyet a szűk családdal.
Kérdező, nem lehet konkrét választ adni a kérdésedre ill aggályaidra, ha azt sem írod meg, hogy Te hány éves vagy. Pedig ez igen fontos szempont lenne, mert mint megpendítetted, hamarosan kifutsz az időből. Ha erre válaszoltál volna, valószínűleg kaptál volna már több hasznos választ is.
Egyébként hogy én is írjak valami konstruktívat: ahhoz, hogy ti miből meg hogy éltek, senkinek semmi köze, ergo ha te és a férjed meg tudtok békélni azzal a helyzettel, hogy felnőtt létetekre a szülők támogatnak titeket x éven keresztül, akkor ne várjatok tovább, vállaljatok gyereket, ha midnen más feltétel adott. Ezt viszont nektek kell saját magatokban lerendeznetek.
"Nem kellenek milliók a megélhetéshez, de szerinted ha ő keres 180-200 ezret havonta, én meg kiesek a munkából, akkor hogy az istenbe fogunk megélni egy gyerekkel?"
Szóval még csak CSED-re, GYED-re se vagy jogosult, de gyerek az kell most rögtön? Az szép.
Mert CSED-del, GYED-del nem maradnál kereset nélkül, nég minimálbér után is jönne a párod fizetéséhez még egy százas, 300 ezer 3 emberre pedig elegendő. Nagyobb bevételből se költünk többet, pedig a nagylányunk SNI-s, és csak a fejlesztése havi 50.
Nyavalygás az egész. Mondjuk nem csoda az sem hogy nem tudtok normálisan gazdálkodni, hisz eddig még sose kényszerültetek rá és nem is fogtok, ha nem szakadtok le a szülőkről.
És ha ilyen helyzetben még gyereket is vállaltok, egyhamar nem is fogtok felnőni.
Lehet, nem jött le a kérdésből, de nem most azonnal akarunk gyereket, hanem 2-3 éven belül.
És nem 100%-os szülői támogatásról beszélek a jövőben, hanem hozzájárulásról.
Én 32 vagyok, ő 26.
Anyámnak és nagyanyámnak is nagyon hamar kezdődött a változókor, bőven 40 alatt, azért félek, hogy kifutok az időből
Ha olyan magas a fizetésed, hogy a gyed hozzá képest semmi, akkor miért nem kezdtek el félrerakni most némi pénzt?
Egyre jobban nem értelek sem téged, sem a kérdésedet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!