Szerinted sem való nekem az anyaság?
25 és 30 közötti vagyok, első babám, 2.5 hónapos. Tisztességesen ellátom, szoptatom, játszok vele, énekelek neki, beszélek hozzá, hogy mikor mit csinálok vele, vagy hogy én mit csinálok, viszont nem tudok neki egyéb "bolondságokat" mondani. Nem vagyok túlféltős, nem parázom túl a dolgokat. Nagyon szerettem volna babát, de a nehezebb napokon persze kivagyok tőle és ezt el is mondom a környezetemnek. Anyósommal jóban vagyok, mintha az anyám lenne, nagyon közel lakik, ezért ő főz nekem. Néha jön babázni is fél-1 órákra. A férjem csak hétvégén van itthon. Ilyenkor a gyerek nem akar aludni, nagyon nyűgös, a férjem meg ordít velem, hogy mondjam meg, mi a baja a gyereknek. Addig bízom rá 100%-ban,amíg szeretnék megfürdeni, egyébként mindig a közelben vagyok, még az evést is abbahagyom, ha kell. Amikor ő van a babával, nem vagyok ott láb alatt, hadd legyen vele, de ha ilyenkor valamiért elkezd sírni, akkor hozzámvágja, hogy nem foglalkozom a gyerekemmel, mert ott vagyok és hagyom sírni, és milyen anya az ilyen, korai volt még gyereket szülnöm, meg erre tényleg születni kell. Amikor vigasztalhatatlanul sír, be szoktam pólyálni és ringatom, de a plédet ehhez szét kell nyitni, addig a babát le kell tenni, amíg el nem kezdem bebugyolálni,és addig persze sír. Ilyenkor is ordít velem, hogy miért hagyom sírni, sérvet fog kapni, meg lelki sérült lesz mint én, mert nem kaptam a szüleimtől szeretetet (tényleg nem kaptam) és nem tudom tovább adni. Soha nem hagyom sírni, mindig igyekszem megnyugtatni, de nem vagyok orákulum, hogy mindig tudjam a sírás okát. Mindig megjegyzi, amikor hazajön, hogy nincs felporszívózva, piszkos a kád stb. és örüljek, hogy anyósom főz és nekem csak a gyerekkel kell foglalkozni, de én még ezért is panaszkodom és nekem semmi nem jó, szerinte egyedül képtelen lennék főzni is.
Attól, hogy született egy gyerekem, nem szeretnék megszűnni nőnek, felnőttnek lenni, ezért ha elvan egyedül a baba vagy alszik, tornázom amíg lehet, aktuális híreket olvasok, kicsit hobbizok. Minden nap mosogatok, elpakolok, rendet tartok a lakásban, porszívózok és takarítok általában hetente 2x.
Én inkább azt kérdőjelezném meg, hogy a férjednek való-e az apaság.
Szerintem ő nem tud abban a 2-3 napban mit kezdeni a gyerekkel és a saját belső feszültségét rád vetíti.
Ahogy leírtad veled minden rendben anyaként.
Ha tényleg olyan jó a kapcsolatod kérdezd meg anyósodat ő hogy látja a dolgot.
Lehet tud adni pár jó tanácsot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!