Nők, anyukák mit szólnak hozzá ha a férjetek?

Gyereket vallalni szerintem ugy jo, ha mindketten akarjak.

Nekem a (lehetoleg tobb) gyerek nagyon fontos volt, mar a kapcsolatunk elejen tisztaztuk, hogy mindketten szeretnenk, nyilvan az, hogy ez hany gyerek lesz majd a tapasztalatunktol fugg. Ha ezt mondta volna a kapcsolatunk elejen, hogy max 1. ha muszaj, de utana elkotteti magat, akkor nem tudom, mi lett volna, nem hiszem, hogy akkor az eletrol szolo elkepzeleseink egyeztek volna, legalabbis a kovetkezo kb.20 evrol szolok. Van persze, aki a gyerek szuletese utan megvaltozik, de arra azert nem alapoznek.

Mi körülbelül egy hónapja voltunk együtt, mikor szóba jött a téma.(Az előző párjával megbeszélték, hogy ők nem akarnak gyereket. (Jó, a csaj 16 volt, a párom 18))

Mondtam, hogy nekem gyermekkori vágyam, hogy 2 gyerekem legyen majd. Párom azt mondta,hogy rendben van,bár nem tudja, hogy jó apa lenne-e. Megnyugtattam, hogy nagyon is jó apa lesz majd, ha arra kerül a sor.

Teltek az évek, lett egy barátnőm, akinek van egy 1 éves kicsi lánya. Pont 2 hete találkoztunk velük, persze jött a párom is.

(Először találkozott a kislánnyal) Olyan ösztönösen nyúlt felé,vitte a karjában, játszott vele, sétált vele, tolta a babakocsit, mintha legalább 2 gyereket felnevelt volna már. Abban a pillanatban tudtam,hogyha gyermekünk lesz, ő tökéletes apja lesz.

Persze a nehézségeket ezzel az egy nappal nem látta át, de az sem fog problémát okozni, mivel ketten vagyunk. Egymás mellett jóban, rosszban.

# 25/ "lehet hogy megvaltozik es majd o mondja hogy legyen meg egy:)"

Itt tenném hozzá hogy: viszont lehet hogy nem változik meg és megkeseredik tőle nem csak a te életed hanem a gyereké is, nem véletlen az hogy annyi felnőtt gondol vissza szitkozódás és rossz emlékek között az apjára, vannak akik apának valók vagy később megszeretnek apának lenni, de elég itt a fórumon vagy bárhol máshol körbenézni és sok-sok, számtalan olyat fogsz találni akinek pont az apja keserítette meg az egész gyermekkorát mert nem volt meg a kölcsönös szeretet, ergo nem akarta a gyereket vagy épp csak megtűrte de igazán soha nem szerette.

# 27/

Ebből csak annyi következik hogy van olyan anya is aki nem épp azt kapta mikor gyereket vállalt mint amit várt...a rózsaszín köd.

Itt fórumon is volt már olyan anya, nem is egy aki épp azt taglalta hogy csalódott az anyaságban vagy épp hogy nem tudja úgy szeretni a gyerekét ahogy kellene mert annyi rossz dolog jár számára a gyermekkel hogy akaratlanul is megutálta, és a kedvencem, aki csalódott a gyerekvállalásban de kötelességből felneveli a gyereket, csak szeretetet nem tud vele adni.

Egy szó mint száz, ahogyan férfiaknál úgy nőknél is megvan az a szituáció hogy nem úgy sül el ez a "vállaljunkgyereket" dolog ahogy előre a rózsaszín ködben látták, aztán meg ebből lesznek a rossz szülők akik nem tudnak szeretni, és van ilyen bőven valljuk be, mégpedig azért mert sok ember nem ésszel vállalja a gyereket csak ösztönből belevág és nem méri fel mivel jár ez az egész.

Azt kellene felfogni hogy egy emberi lény nem egy telefon hogy akkor ha nem tetszik majd kidobom, lecserélem vagy csak megtűröm amíg nem lesz jobb!