Ti honnan tudtátok, hogy itt az idő a gyerekvállalásra?

Szerintem ez azt sugallja, hogy neki mindegy, hogy a te feladatodnak tekinti a gyerek körüli dolgokat, ő meg nem tervez komolyabban részt venni benne.

Én addig nem vágnék bele a helyedben ameddig nem tisztázzátok hogy milyen módon venné ki a részét, vagy mennyire van tisztában azzal hogy milyen valós lemondásokkal és kellemetlenségekkel jár egy baba/gyerek.

Amikor mindketten akartuk, és a körülmények is megfelelőek voltak.

Egyébként amikor próbálkozni kezdtünk, az én párom is azt mondta, hogy ő benne van és szeretné, de akkor kezdjük, ha én úgy érzem, kész vagyok rá. Egyszerűen azért, mert ez a nőnek nagyobb változás.

Beszélgessetek még róla, 36 évesen már feltehetően akarja.

szerintem az egy év nagyon kevés, erre biztos hogy nem terveznék közös gyereket, most független attól mennyi idősek vagytok...mi 3 év után mentünk szét a párommal - más kérdés hogy utána kibékültünk, ennek már 10 éve, és van 2 gyerekünk, de a lényeg, hogy még 2-3 év együttélés sem lehet elég ahhoz hogy kiismerd a másikat....

kérdésedre válaszolva: kitűztünk célokat - esküvő, ház, autó, és amikor ezek teljesültek, kérdeztem, hogy húzzunk e a továbbiakban gumit, és erre mondta, hogy ne :)

Amikor már nagyon-nagyon vágytunk a babára. Amikor már minden gondolatunk egy saját gyermek volt. 4 éve ismertük egymást, 2 éve voltunk házasok, amikor azt mondtuk, hogy megfoganhat a gyermekünk.

Ja, és még valami nagyon fontos volt: le akartam diplomázni. Már dolgoztam szép fizetéssel, megvolt a saját egzisztenciánk, de a diploma megszerzésével majdnem megduplázódott a fizum. Ezért megvártuk, hogy leállamvizsgázzam, megtörténjen az átsorolás, és zöld utat kaphassunk magunktól😃

Szval összefoglalva:akkor érkezett el az idő, amikor egyszerre volt meg a szerelem-szeretet, a mindent elsöprő vágy, hogy szülők lehessünk, és a nagyon stabil egzisztencia. 29-32 évesek voltunk