Éreztétek már úgy több év után kisgyerekek mellett, hogy nem akartok anyák lenni néhány napig?
Nekem most ilyen időszakom van. Néhány hete nagyon nem akarom ezt csinálni. Segítségem van, de úgy érzem, ez sem elég. Pedig sokat segítenek. Mégis el akarok menekülni a világ végére, és egyedül lenni. Nem néhány órára, hanem napokra, hetekre. Sírni szeretnék, és csendet akarok. :(((
Tudom, hogy más nem tudja ezt helyettem megoldani, így nem tanácsokat kérek, csak annyit, hogy ha valaki volt ilyen helyzetben, megosztaná velem, hogy min ment keresztül, meddig tartott az érzés és hogy van most?
#10
Csak egy kérdés: mi lenne, ha nem az apa dolgozna 12 órát, hanem ő 8-at és te még négyet? Így ketten tudnátok vinni a közös életet.
Nekem hiányoznak az esti programok. Segítség nem a legjobb, ritkán jön a nagyi, és nem is gyerekbarát, de éjszaka nem lesz gond, a gyerek rendesen alszik.
Én meg megyek a városba, beülök egy étterembe, vacsorázok, iszok egy kis fehérbort, persze kiöltözve. A hajam megcsinálom, csinos ruhát veszek fel és magassarkút.
Akár még táncolni is elmegyünk a barátnőkkel és beszélgetek néhány ismeretlen férfival.
Borzasztóan hiányzik az ilyesmi, pedig lassan 30 vagyok. Vagy 5 éve nem volt ilyenben részem, egy kis nosztalgia nekem is jár.
Kedves 11-es!
Sajnos nem ilyen egyszerű. Szeretném, ha lenne munkám, de ahonnan gyedre jöttem, úgy van felszámolás alatt, hogy senki nem vállalja, hogy ő a főnök, így hivatalosan van munkaviszonyom, ami azt sem "engedi" ,hogy legalább közmunkán eltengődjek....mert hogy itt munkalehetőség egy érettségivel rendelkezőnek, nincs. Gyári munka jöhet szóba, ami napi 12-14 órás távollététet jelent, mert hogy nem a környéken van (2-3 óra a munkás járattal) . A 8 évesemet a betegsége miatt hozni-vinni kell az iskolába. Segítségem semmi (82 éves a párom mamája, de ő állandóan elveszti az egyensúlyát, rengetegszer esik el napi szinten. Ha ne adj isten rosszul esik, mit csinálnak a gyerekek? 10 éves a legidősebb). Nyáron nem tudom hova tenni a nagyokat, egész napra egyedül nem maradhatnak. Képezném magam, de ilyen feltételekkel, ha futná sem tudnék iskolába járni, helyben amúgy is csak gagyikat indítanak.
Bónusz : kicsim, jó helyen vagy te itthon (nem számít, hogy rossz nézni, gyűlölöm a helyzetet) ,a közmunkán amúgy is csak kinéznének. Majd, ha letelik az anyasági. Addig jó helyen vagy te itthon -ezek a párom szavai. De az is kiderült, hogy attól fél, hogy én is "beállok a sorba" és amint munkába állnék, le is lépnék valakivel. Pár ismerős így tett.
Rengeteget vitáztunk, mert rossz nézni, tehetetlennek érzem magam, semmi hasznom. Zavar, hogy amit a gyerekekre kapok, azért nem dolgoztam meg -erre azt mondta a párom, hogy dehogynem, csak itthon (takarítás, főzés, egyéb, ami mind természetes dolog) ...
Azt hiszem ,hogy semmit sem hagytam ki.
#15
Dolgoztál már 0-24-ben pihenőnap nélkül mondjuk 2 évet egyfolytában úgy, hogy nem aludhattad ki magad, nem volt szabadnapod és ha hibázol, az, aki a munkád tárgya (a gyerek) az meghalhat?!
Nem?
Akkor mit picsogsz bele a felnőttek dolgába? Idióta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!