Az anyákat tényleg nem zavarja a kocsiban bömbölő gyerekük, miközben vásárolnak?

Az ha üvölt az zavar. Szerencsére nem nagyon fordul elő mert imád mászkálni. Ebből kifolyólag néha vidáman "kisgyerekesen" sikítozik. Ez nem zavar. Az sem zavar ha ez másokat zavar.

Nem fogom leütni a 10 hónapost csak mert épp boldog és ez másoknak nem tetszik. De mondogathatom neki, hogy psssszt halkabban meg minden ha ez megnyugtat. Csak ettől még nem lesz síri csend a turiban, ahova mi nem is járunk.

De relaxálni amúgy sem a turiban kell, ahol bálabontásnál ölik egymást a nyuggerek, a koleszlakók meg a kismamák.

Valóban sokkal zavaróbbak a már nagyobb, tolakodó kölykök, akik fárasztó dumájuk alatt kipakolják a kosaradat, meg beletesznek ezt azt ha nem figyelsz, vagy visítva kergetőznek, hogy fel is löknek.

én sajnos nem tudom megoldani, hogy otthon hagyjam a gyereket, mert nincs kire, a boltok nyitvatartási idejében a férjem dolgozik, szabadságot nemigen tud kivenni. Szóval én viszem magammal, és ha már elmentem a városba (autóval, busszal, mindegy), akkor akkor is vásárolni fogok, ha a gyerek éppen üvölt. Nem azt mondom, hogy nem próbálom megnyugtatni, és eddig mindig sikerült is - az meg, hogy 1-1t sikongat, hát istenem. A fejhangon üvöltés természetesen engem is zavar, akár az én gyerekem, akár másé. De ha már elmentem odáig, megszerveztem az utat, hogy legyen autóm, nem fogok azért hazajönni, mert épp sikongat a gyerek. A gyes-es anyuka nem azt jelenti, hogy egésznap otthon ül és színesüveggel vakarja a valagát. Nekem pl. az, hogy elmenjek, nem kis szervezés, mert a mi falunkba semmi nincs. Havonta 1x megyek bárhova. Akkor most menjek haza mert zavar, h sikongat a gyerek?

És ha tapasztalat, h péntek délelőtt mindig vannak, akkor miért nem mész máskor? Gondolom, akkor a legolcsóbb, igaz? Amúgymeg, ha szidod a gyeses anyukákat, te hogy-hogy ráérsz munkaidőben, pénteken délelőtt?

Engem amúgy sose az zavar, hogy egy kicsi gyerek hogyan viselkedik, inkább az szokott zavarni, ahogy a felnőtt reagál vagy éppen nem reagál rá. Ordít a gyerek az unalomtól, kínjában minden marhaságot kitalál, rá se bagóznak. Lerámolja a polcot a boltban, ejnye-bejnye Pistike, de vissza azért nem kell pakolni. Kergeti bottal a lányomat, ejnye-bejnye, Pistike, de a botot azért nem veszik ki a kezéből. Olyan trágár szavakat használ elsős létére, hogy köpni-nyelni nem tudok, anyuka meg mosolyogva csóválja a fejét.

Nem a gyerek a hibás... Sajnos a felnőttek nem szabnak határokat és nem ismerik fel, mi az adekvát reakció... Meg úgy általában magasról telibe tojnak egymásra, bárkire, a fb oldaluk pedig eközben tele van a tündibündi kirakatképekkel a filmbe illően tökéletes családról, szerető szülőkről és angyali-zseniális gyerekekről, idézetekkel a jóságról és bölcs életszemélétről, miközben a valóság inkább egy jó nagy kalap kakira hasonlít.