Mit tennétek a helyembe?

ha eddig nem változott, ezután sem fog.

3 gyerekkel, én biztos nem vállalnám ezt az embert negyediknek, hogy majd pátyolgassam mert rehabra jár, aha...

már rég ki kellett volna dobni, támaszra van szükséged, nem egy "pijásra"

Azt mondod xar csonka csalàdban felnőni... Az én apám alkoholista volt, aztán anyám elhagyta vegre. 13 voltam ekkor. Ő is csak anyut bántotta, de őt rendesen. Gyerekként éltem meg, hogy anyunak tépi a haját, vérzik a keze, meg itt-ott, hogy anyám késsel fenyegeti, szerintem csak miattam nem bántotta, hogy részegen fekszik a nappaliba. Gyerek voltam, nem hülye. Így én azonnal cuccolnék. Nálam nem lenne huzavona. A gyerekeim a fontosak, nem az alkoholista, nőverő férjem. Hidd el, megvàltás volt a csonka család.

Egyébkémt ismerek ilyen családot, ott apuka nem is bánt senkit, csak iszogat. A 7(!!!) éves lánya azt mondta neki, hogy "apa, én annyira azeretlek, amikor nem iszol". Szóval már ő is érti.

Egyébként apám is próbálkozott elvonóval. Nem sok sikerrel.

Csak azért meséltem el neked, mert ez a gyerekek szemszögéből van látva. Hogy ők mit éreznek, és hogy nem hülyék. Ha nagyon picik is, előbb-utóbb fel fogják fogni, hogy mi a helyzet. Hogy apu miért nem jön velünk, hogy miért ordít, látják, hogy valami nem oké a szemével, hogy csúnyán beszél anyuval, húzza a haját, fáj anyának amit csinál vele, stb. Hidd el, ez csak rosszabb lesz. Eddig keveset ivott, mostmár többet. Esdig csúnyán beszélt, mostmár folytogatott. A következő úgy kezdődik, hogy eddig folytogatott, mostmár .... Ki tudja mi kerül ide.

Szerintem ne várd meg, míg kiderül.

32N

A gyerekekkel tényleg ne takarózz, mert ők lesznek a legnagyobb vesztesei, ha a helyzet nem változik.

Hogy mennyire érzékenyek és mennyire értik a szülők közötti feszültséget, egy saját példát hadd meséljek el. Szerencsére nálunk senki nem iszik, nincs hasonló probléma. De egyszer valamin összevesztünk a férjemmel, mérsékelt kiabálás, duzzogás, beszólogatás egymásnak. Fizikailag egymáshoz sem értünk, csak a hangsúlyból lehetett érezni, hogy feszültség van.

Az akkor 2 és fél éves (!!!) lányunk egy darabig csendben figyelt, majd felállt, megfogta az apja kezét és húzta maga után. Ő nem értette, ment utána. Odahúzta hozzám, meg fogta az én kezemet is és egymásba tette a kezünket.

Beszélni még korlátozottan tudott, de elég egyértelmű volt a kommunikáció: "ha egymással feszültek vagytok, az nekem rossz. Hagyjátok abba, szeressétek egymást." Ő így fejezte ki.

És ez szerencsére egy alkalom volt, nem rendszeres. El sem merem képzelni, hogy milyen károkat okoztunk volna neki, ha csak az odakaffogós, beszólogatós vitát rendszeresen folytatjuk...

Akár a háziorvos is el tudja irányítani a megfelelő helyre, de NEKI kell oda lemennie! Ha ő nem akar ez ellen tenni semmit, akkor te nem fogsz tudni segíteni rajta.

Egyébként tök változó, hogy kinek mi jön be, akár a helyi AA is jó lehet, keress rá, biztos van a közelben önsegítő csoport alkoholbetegeknek, de ha nem ilyesmit szeretne, akkor a háziorvos tud neki segíteni megfelelő terápiát találni.

Kérdező én ebben már nem látok sok esélyt hogy a férjed meg fog változni. Nálatok már nagyon eldurvult a helyzet, és abból amiket leírsz h hogy éltek, hogy viszonyul hozzád a férjed nem látok esélyt a javulásra.

Ne áltasd magad, az ivása egyre rosszabb lesz. Mi az h két napja iszik és közben húzogatja a hajad??? És közben a gyerekek ott vannak és ezt látják? Mivel a 3. babát várod gondolom a nagy már legalább 3-4 éves, nyilván mindent lát és mindent ért. Én el se tudom képzelni h nálunk itthon a férjem ezt művelje. Tényleg azt akarod h egy alkoholista mellett nőjenek fel a gyerekeid?

De elmesélem az én történetemet: apukám alkoholista volt. Apukám egy kis faluból származott ahol nem volt sok munkalehetőség, általában munkanélküli volt, viszont ott volt az utca végén a kocsma, ahova napi szinten lejárt... Persze anyukám ezt nem tudta megismerkedésükkor, csak házasság után költöztek össze, rá 1 évre megszülettem én. Apukám masszív alkoholista volt, ha anyukám adott neki pénzt mondjuk tejre akkor ő azt inkább elitta, sokszor részegen jött haza, ilyenkor anyukám be se engedte a lakásba nehogy engem felébresszen, mert épp aludtam. Végül 1 éves koromban anyukám beadta a válókeresetet. (többek között azért is mert anyukám szüleinek is borzasztó házassága volt, bár ott nem ivott egyik fél sem, hanem "csupán" egyáltalán nem jöttek ki egymással, mindennapos veszekedések, egymás lelki terrorizálása mindkét fél részéről stb., szóval anyukám előtt már alapból volt egy rossz példa h nem szabad rossz házasságban együtt maradni, és nem akart nekem is ilyen életet h ilyen családban kelljen felnőnöm)

Anyukám később is azt mondta h nem bánta meg a válást egyáltalán, bár szeretett volna még egy babát később, ez végül nem adatott meg neki. Apukámra én alig emlékszem, tőlünk 50 km-re lakott és kb 2 évente találkoztam vele csak, olyan volt számomra mint egy idegen, nem is vágytam a társaságára, az életemben nem játszott szerepet egyáltalán, végül 9 éves koromban meghalt, mert a sok piától tönkrementek a szervei.

Ez most fura lesz amit írok de nekem sosem hiányzott apukám, nekem az volt természetes h csak anyukám van meg a nagyszüleim, így nőttem fel, ők nagyon szerettek és mindent megadtak nekem, úgy érzem boldog gyerekkorom volt.

Kérdező: én biztos h nem maradnék egy alkoholista mellett, vagy költözzön ő vagy te a gyerekekkel, minél hamarabb.

Egyébként amit valaki belinkelt cikket az tökéletesen leírja a ti életeteket, szerintem ami nagyon fontos belőle az ez a rész:

"Ahhoz, hogy beismerje a függő a betegségét, és igényelni tudja a gyógyulást szüksége van arra, hogy szembesüljön a betegsége következményeivel. Ha ez nem történik meg, a folyamat folytatódik és a már említett ördögi kör itt is bezárul. A valóságban sokszor nem is annyira a beteg féltése, mint inkább az motivál bennünket, hogy mi lesz akkor, ha más is megtudja a valóságot. A szégyen, a takargatás, a bagatellizálás mások előtt nem jó reakciók. Felesleges így tenni, mert szinte biztos, hogy a szomszédok, a családtagok, a munkahelyi kollégák, már régen észrevették a beteg állapotát, és segítenének, ha hagynánk; a másik veszélye pedig az, hogy a betegnek sokkal nehezebb beismernie betegségét, ha a családja ezt szégyelli. Gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy ő ezt megtegye. Ha nincs változás, akkor a függő „használ” és szenved, a megmentő segít és szenved, és mind a ketten egyre betegebbek lesznek."

Tehát amit valaki javasolt h vedd fel videóra amikor részeg és játszd le neki józanul az a legjobb tipp amit itt kaptál! De azért neked nagyon is érdemes az egész cikket elolvasnod!

[link]