Gyereket akarunk de kicsit félek. Mit tegyek, hogy ez ne így legyen?
Kérlek tanácsokat adjatok és ne lebeszélni vagy megszólni próbáljatok!
Már nagyon régóta szeretnék gyereket és a párom is így gondolja. A sulival májusban fogok végezni (már van érettségim csak most szakmát tanulok) de még a szüleimmel élek. Tervezzük az összeköltözést de egyéb okok miatt ez még sajnos nem megoldható. Megvan a ház, ez a barátom saját háza, neki van munkahelye és ha végzek az iskolával utána én is szeretnék dolgozni. Ő már elég régóta mondja, hogy gyereket szeretne (idősebb nálam) de eddig még "nem akartam" mert szerettem volna leérettségizni de most már úgy érzem, hogy kezdek belépni a felnőttek világába és másabb mintha iskolásan szülnék gyereket. Tudom, hogy fiatal vagyok még és előttem az élet de már nagyon szeretnénk. Szinte nem telik el nap anélkül, hogy valamelyikünk ne mondaná. Az ismerőseink között is sokan vannak akik alig idősebbek nálam és már van gyerekük, többeknek már a második jön és jól megvannak. Sokszor csak gyönyörködünk a gyerekeikben és ők is szinte mindig megjegyzik, hogy mi mire várunk, csináljunk magunknak. Látom az ismerőseimen és amiket mondanak tudom, hogy nem mindig könnyű az anyaság de akarom.
Tartósnak érzem a kapcsolatunkat, három éve vagyunk együtt de még kicsi vitákon kívül sose volt semmi probléma. Nagyon jól érzem magam mellette és elmondása szerint ő is jól érzi magát mellettem. Volt lehetőségünk úgymond kiélni magunkat, bár nem kell nagy dolgokra gondolni. Én már nem is vágyom olyanokra, hogy csavarogjak vagy bármi.
Mivel még a szüleimmel élek és szerintem még egy ideig fogok is, tartok az ő véleményüktől. Az a megérzésem, hogy ők nem nagyon örülnének neki már csak azért sem mert a családban én vagyok a kicsi és azért még fiatal is vagyok. Ha ezt sikerülne leküzdeni akkor nem lenne semmi akadálya. Pedig ők is fiatalon lettek szülők (anyukám 19 volt, apukám 22 mikor az első gyerekük született.
Félek, hogy ha elköltözök ez akkor is bennem fog maradni. Tudnátok tanácsot adni, hogy hogyan küzdjem le ezt a dolgot?
20/L
"Az ismerőseink között is sokan vannak akik alig idősebbek nálam és már van gyerekük, többeknek már a második jön és jól megvannak."
30 és 35 között nem sok van. Viszont 20 és 25 között van egy elvégzett egyetem és 2 év munka.
Kedves kérdező!
Jó hallani hogy valaki ilyen fiatalon már anya szeretne lenni, de azt javaslom várj még. Először is: Ismered azt a mondást hogy lakva ismerszik meg az ember? Más ha együtt jártok, más ha együtt éltek. Tapasztald ki hogyan működik a dolog így kötöztettek, mert esetleg nagyobb teher fog rád hárulni mint amivel elbírsz. Hozzátenném remélem nem így lesz, de esélyes hogy ha a barátod dolgozik egyedül, akkor a te nyakadba szakad majd a baba mellett a háztartás- ami kezdő háziasszonyként önmagában is nagyon nehéz.
Gondolj arra is kérlek hogy egy nőnek nagyon nehéz visszakerülni a munkába szülés után még akkor is ha van tapasztalata. Hát még ha a munkáltatók arra számítanak hogy ugranod kell akárhányszor beteg a gyerek - ezt nem nagyon szokták szeretni.. Szóval a magad, és a leendő gyermeked érdeke is az lenne hogy legyen némi szakmai tapasztalatod, mert szükség esettén el kell hogy tartsd egyedül is a kicsit , és mos nem feltétlenül arra gondolok hogy a párod elhagyna, de az ember sohasem tudhatja hogy mi következik, fiatal anyaként mikor marad magára. Mindenképpen gondolt át a pici vállalása előtt hogy egyedül is boldogulnál-e bármi baj esetén. Ugyanis mint felelős felnőtt nő ezt is számításba kell venned ha egy másik életért felelősséget vállalsz. Elnézésed kérem ha lelomboztalak, de tényleg sok lehetőséget kell számításba venni.
Azért remélem hogy a pároddal minden a lehető legtökéletesebben alakul.
A gyed nagyon fontos lenne, ettől munkaviszony hiányában kapásból elesel. Ha tegyük fel a barátod kiteszi a szűrőd, akkor miből fogod eltartani magad és a gyereket? Még ha a te hazadba, vagy közösbe koltoznetek, ok. De nem a tied, semmid nem lenne szakítás esetén .
+nem éltél még együtt a barátoddal, nem lehetsz benne biztos, hogy eltartana amíg otthon vagy a gyerekkel...mert mint írtam gyeded sem lesz . Szerintem koltozzetek ossze, dolgozz.. És várjatok még vele. +nekem fura, hogy nem
akartok osszehazasodni. Ha szeretne és veled tervezne, akkor nem is lenne kérdés szerintem, hogy gyerek vállalás előtt elvesz.. Szerintem még várjatok 1-2 évet. Ha együtt lesztek 2 év múlva is lehet gyereketek. Nem változik semmi
Hát ez mind szép terv,de igazán te sem érzed még ezt komolynak.
Most fejezed be az iskolát,még egy percet sem dolgoztál,hogy tudd mennyi az annyi.
És még le sem váltatok a szülőkről.
Ezek külön-külön is nagy dolgok az életben,nemhogy egyszerre, plussz még egy gyerekkel a nyakadban.
Szerintem mindennek van sorrendje,amit ha nem tartanak meg,abból jó nem szokott származni!
Tehát előbb befejezed az iskolát,munkát keresel, összeköltöztök,éljetek együtt kicsit és csak ezután jöjjön a gyerek!
(azért nem.ugranék bele semmibe felelőtlenül,mert lám a Marcsinak is van egy,most várja a másodikat és milyen jó neki...)
Jol ertem hogy meg nem eltetek egyutt egy percet sem?
Akkor meg NEM SZABAD gyereket vallalni, mert nem ismered a partnered. Tudom hogy most tiltakozol, hogy megis, de hidd el hogy valojaban nem.
Eljetek egyutt nehany evet, legyetek tul nehany probleman, konfliktuson, es utana jojjon a gyerek. Amugy is tul fiatal vagy.
"még kicsi vitákon kívül sose volt semmi probléma"
Ez baj, mert nem tudod hogy komoly gond eseten hogyan reagal...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!