Szerintetek tényleg felelőtlenség, ha én 20 éves vagyok, és a barátommal gyereket akarunk?

Ha ilyen helyzetben lennék, akkor én már belevágtam volna. Nekünk az a problémánk, hogy nincs még saját ház és még csak a párom dolgozik teljes munkaidőben.

De így, hogy van lakásotok, állásotok szerintem nem volna felelőtlenség belevágni!

Sok sikert! =o)

"rengeteg tervem van az életben, a barátomnak is." - Hát én emiatt még biztos várnék pár évet a helyetekben. Nem minden terv valósítható meg pici vagy akár nagyobb babával, gyerekkel... de ki ne hagyjátok az élményt! :) Sztem is ráértek még.

23/L (akinek szintén sok terve van még)

Szia,

Nagyon kevesen vannak akik ilyen jó alapokkal indulnak az életben mint te. Viszont ez kevés a gyermekvállaláshoz! Tényleg nagyon fiatal vagy még! Eddig még azt sem tudod, milyen ha a pároddal élsz együtt, ne akarj rögtön családalapításba fogni. 3 év nálam még pont a kezdetbe számít, mivel a kapcsolat 1,5-2 évét simán a lila v.rózsaszin köd uralja, így én azt nem is számítom igazi kapcsolati időnek.(De persze nem mindenki ilyen marha mint én :):):): )Nyugodtan várj még, nem maradsz le semmiről!Ne játszd el a bonuszodat amit az élettől kaptál.(kapcsolat felfrissitésére megújítására pedig nem gyermeket kell vállalni)

Szerintem a nagyidnak van igaza. Ráértek még. Fiatalok vagytok és sok mindent ki kell próbálnotok mielőtt belevágtok egy felelősségteljes felnőtt életbe. Másrészt szerintem először költözzetek össze, mert lakva ismerni meg a másikat és ha úgy is jól működik, akkor lehet ezen újra gondolkodni. Hidd el egy gyerekkel nem olyan könnyű megvalósítani az álmokat. Most még fiatal vagy és úgy gondolod tied a világ és neked minden sikerülhet - és teljes szívemből kívánom, hogy valóban minden sikerüljön -, de a gyerek ilyen esetekben csak hátráltató tényező IS lehet. Tudom, mert tapasztalatból beszélek, én egy kicsivel idősebb voltam, amikor terhes lettem, nekem is adott volt minden saját lakás, szerető férfi mellettem, saját egzisztencia, aztán a boldogság, hogy jön a bébi, még akkor is ha nem pont akkorra volt tervezve. Úgy gondoltuk, hogy nekünk semmi nem állhat az utunkba, de állt, mégpedig a bébi. Először csak el kellett halasztani a terveinket, mert kicsi volt a gyerek és nem lehetett ide-oda passzolgatni, amíg mi ön megvalósítunk, aztán, meg beteg lett és akkor megint csak tolódtak a dolgok, majd az idő múlásával a kisebb álmokról lemondtunk és a nagyobbakra koncentráltunk, amik csak szépen lassan valósulhatnak meg. Tévedés ne essen minden pillanatban hálás vagyok az égnek a kislányomért, de még két-három év nélküle sokat jelenthetett volna a terveinket és a fiatalságunk kiélésének szempontjából.

Jól gondold át, hallgass az öregebbre és a talán bölcsebbre is! De mindenhez sok sikert és sok boldogságot kívánok nektek!

A helyzetetekben egy kicsit tényleg az szerintem).

Mert nézzük sorba, kipróbáltátok már hogy tutok együtt élni? mert hidd el az teljesen más mint bármennyi együtt töltött idő...

Lehet hogy végzett a barátod de ha családot akartok és ő tényleg apa szeretne lenni, akkor már nem fog tudni ennyi időt szánni a a bandájának mint most, tehát a fiatalkora ezen részét úgymond elveszíti.

Egyetemista vagy még, lehet hogy albit nem fizetsz de rezsi neked is van, és a gyerekre is sok pénzt kell ám költeni,dolgozni nem fogsz tudni 3 évig, modellkedni egy ideig meg pláne....

Mivel nincs meg a 2 éves munkaviszonyod elesel a GYED-től.

És nem nem maradnál az a fiatal egy gyerek után mint ami most vagy....lesz egy élet amiért felelős vagy ez azért elég nagy nyomás, és szerintem egy ember akkor nő fel mikor gyermeke lesz. Tényleg most vagy fiatal, és még felhőtlenül élhetsz egy ideig....

Meg ha hosszú távra terveztek akkor, nem lehet baj abból ha mondjuk 23-25 évesen szülsz...

Egymással tudtok foglalkozni, ha beesik a harmadik fél már megváltoznak az erőviszonyok....

Szerintem is tényleg élvezd ki azt hogy fiatal vagy.....

26/L