Segítettek a szülők anyagilag a baba születésénél?

A szomszéd gratulált az anyukámnak, mikor terhes voltam.

"Örül, hogy lesz unoka?"(náluk 25évet kellett várni az unokára, így azt gondolta a bácsi(82éves egyetemi tanár), hogy az én 50éves anyum örül a korai unokának)

"Aki megb... magát nevelje is fel" ennyi volt a reakciója az anyámnak(tanult, diplomás, jólszituált nő)... Egy büdös vasat nem kértünk tőle, önálló életet éltünk már a párommal, nem vagyunk gyerekek, még csak nem is akartam terhelni azzal, hogy rásózom akár egy órára is a gyerekem.

Szerinted támogat valamivel? Max annyival, hogy jó messzire elkerül, nem okozva fejfájást nekem.

Anyukámék nagyon sokat segítettek, pénzt is adtak, és vettek is sok mindent, valamint a gyerek születése után főzött, vagy jött vasalni. Most is ha úgy van, örömmel segít bármiben. Nagy szerencsém van hogy ilyen anyukám van. :)

Anyósom semmiben nem segít/segített, csak beleköt(ött) mindenbe.

A mi szüleink sem állnak túl jól anyagilag, de anyukáméknak van egészségpénztári számlája, amire megvették nekem az egyik legjobb mellszívót, mérleget, lázmérőt. Nagymamám vette a kiságyat. Anyósomék a babakocsit, pelenkázót és még pénzt is adtak. Sógorom és keresztanyám pénzt adott, amiből légzésfigyelőt vettünk.

Mi speciális helyzetben voltunk, ugyanis 3 hónapos terhes voltam amikor a férjem elvesztette az állását és csak 5 hónap múlva talált másikat. Segítség nélkül még a legalapvetőbb dolgokat sem tudtuk volna megvenni. Mindenképpen akartak valamit adni a baba születésekor, így mi megmondtuk, mire van szükségünk.

Nálunk a két nagyi sokmindent vállalt. Pl. A gyerekek Rota oltását ami 35 000 Ft gyerekenként (ikrek). Egyikr sem lehet semmi rosszat mondani. Nagyon várták az unokákat, pedig mindekettőnek van már bőven :-), Anyukámnak 9 unokája, anyósomnak 7, a mieinkkel együtt :-).

Soha semmit nem kértem, de pl. mikor vágnak csirkét, akkor ad egyet, vagy disznóvágáskor a mi hűtőnkbe is jut, és ez a gyerekek születése előtt is így volt.

Babakocsit, kiságyat, mindent használtan vettem, szerintem kár értük több százezret kiadni.

Sziasztok!

Én szerencsésnek érzem magam! A szüleim veszik a babakocsit (mózes,sport,hordozó), az anyósomék megígérté,hogy a kiságyat ők fizetik. Anyu állandóan beállít valami tündéri ruhával a bébinek,így lassan a kezdő ruhatár is meglesz. :)

Egyébként is sok segítséget kapunk tőlük, pl. a terhesség elején feküdnöm kellett,így felváltva hozták/főzték az ebédünket.

Nekem anyumék nem állnak túl jól anyagilag, de kis apróságokat mindig kapunk tőlük!

A babakocsit, berendezéseket, mindent mi vettünk meg. Az anyósék nem szálltak be semmibe. Nem is örültek először a babának. Persze mióta megszületett, odáig van/lenne érte, de én mostmár nem kérek belőlük! Persze minden haszontalan szir-szart összevásárolnak neki. Mert ők megtehetik. Én meg szépen elrakom a szekrénybe, és nem foglalkozok velük. Nagyon megharagudtam rá, amikor nem örült a bejelentésnek, inkább az érdekelte, hogy mit fognak szólni a szomszédok, hogy házasság nélkül jön a baba...

Erre mondom én azt, hogy nem attól jó nagyi valaki, hogy mindent vackot megvesz, hanem attól, ha szívvel-lélekkel szereti az unokáját. És ez a mi esetünkben csak anyukámékra igaz!

a mi szüleink sem állnak jól anyagilag, és tulajdonképpen nem is konkrétan pénzt kapunk tőlük. A doki pénzét, kiságyat, nagyobb dolgokat saját magunk intéztük a szüléskor, de: anyósom kitakarított, mielőtt hazaértünk és azóta is többször vett a kicsinek ruhát, pelenkát, tápszert. Anyukám állandóan etetett a kórházban, mikor kijöttünk a kórházból egy csomó apróságot, ami hiányzott (játszócumi, babaolaj, vízhőmérő, görcsoldó stb.), ő vett meg, most hálózsákot varr a kicsinek. Konkrétan pénzzel nem támogattak, és megkérdezik, mire van szükségünk, ha vesznek valamit. Anyósom azóta is felhív, ha megy nagyobb bevásárlásra, hogy megkérdezze, mire van szükségem. Nem kimondottan van szükségünk a támogatásra, de ezekkel az apróságokkal tudnak segíteni, hogy maradjon pénz másra is.

(A)

Rengeteg segitséget kaptunk.

Nagypapám vette a babakocsit, anyukám egészségkártyájáról fizettem a dokit, plusz a család összeadta a pénzt a kicsi köldökzsinórvérének levételére. Rengeteg rucit kaptunk és sok apróságot. Ezért örökké hálás leszek nekik, és azt hiszem soha nem tudom majd megháláni.

Na anyósom már más tészta, mikor a kicsi született még annyit sem mondott, hogy gratulálok, de beállitott egy szatyor ruhával, amit egy román árustól vett. Egytől egyig használtak voltak (amivel nincs is semmi baj, a mai napig sok hasznlt rucit veszek), de olyanok, hogy azt hittem elhányom magam, büdös, foltos, lyukas, ezer éves, agyonmosott ruhák, na nem részletezem, és még hozzá is tette, hogy de milyen jó áron volt, az egy szatyorért fizetett egy ezreset! Hát ő ezzel járult hozzá az unokája születéséhez!

Mi nagyon sok segítséget kaptunk mind anyagi, mind másféle szempontból.

A mi szüleink sem állnak túl jól anyagilag, mégis sokat kapott tőlük az unoka már a születése előtt is, és azóta is. Nem mindent pénzben kell mérni. Mi anyósékkal élünk, akik nyugdíjasok. Amióta megvan a gyerkőc, én még nem főztem. Minden nap megkérdezi mit ennénk, és az van az asztalon. Nekem ez hatalmas segítség.