Nagyon nem vagyok rá büszke, hogy ezt csináltam, de a feleségem azt hiszem megbolondult, mit csináljak?

#9 vagyok.

#10: Nem kértem kommenteket :* A hapsi házasságát lesz rom, itt a gyerekről van szó, nézd meg a kategóriát :*

Kedves utolso.

Meg biztosan nem voltal rossz passzban...miert lenne undorito azert mert egyszer hibazott.

Szerintem sem helyes a gyereket igy verni,foleg nem egy 2 evest.de azert ennyire elitelni sem kell.Te meg biztosan sosem hibaztal ugye??

Kerdezo.

Semmikepp ne hozd fel a valast!!!allj ki a parod mellett.most van rad a legnagyobb szuksege!!

Helyesen tetted,hogy megvedted a lanyod.minden normalis ember ezt tette volna.

Kerjetek segitseget,ezt probald meg megbeszelni paroddal,mielott nagyon elfajulnanak a dolgok.

Kitartast es sok sikert!

9: hozzászóltál a témához, ez egy beszélgetés, így nyilván fogsz kapni kommenteket. Tudod ez egy fórum.

másrészt a depresszió mindenkiből mást vált ki. A bátyám is beteg, 30 éve, szakemberekhez jár, több kísérlete is volt az öngyilkosságra, de soha a légynek sem ártott volna.

Én voltam szintén depressziós a szülés után, a gyerekemet eszembe sem jutott volna bántani de a férjemmel úgy beszéltem néha mintha nem is én volnék...szerencsére kitartott mellettem, felkapart a földről, ennek már 2 éve, és most nagyon jó a házasságunk.

Kérdező, ha csak így tudtad leválasztani a feleségedet a kicsiről, akkor ez van, nem tehettél mást. Elhiszem, hogy rosszul érzed magad, mégis ez volt a lehető leghelyesebb megoldás, sajnos így jött ki.

Mindnyájan nehéz helyzetben vagyok, a nejed depressziós szerintem is, a nagytesó féltékeny a kicsi miatt, neked meg baromi erősnek kell most lenned. Én a védőnőt kérdezném meg, hová forduljatok a depóval.

Ismertem olyan nőt, akinek szintén szülés utáni depressziója volt, a babáját másik osztályon gondozták, oda járt be hozzá az apuka, de anyuka nem. Hetekkel, hónapokkal később láttam újra őket, akkor már a kicsi az anyukával volt, szóval nyilván helyre jöttek a dolgok.

Ne válj el. Meglátod, minden alakulni fog még. Fránya hormonok...

Kedves kérdező,szerintem nem hibáztál...nem tudom depressziós e a feleséged,mert még nem volt depresszióm,de kérlek,ne az legyen az első reakciód,hogy elválj és vidd el a gyerekeket.a feleségednek segítségre van szüksége és arra,hogy mellette állj.Ki tudja mi váltotta ezt ki.Bár azt írod van segítség...de lehet nem is akarja ezt? Nem lehet hogy emiatt is feszült? Mert persze jó a segítség,csak tudod,ennyik anyuka ezt mondja, a másik azt,mikor néha az ember csak nyugalomra vágyik...

elsőnek ültesd le és beszéljétek meg finoman és nyugodtan.Mondja el mi bántja,és miért volt ez a düh kitörés.Ha szükséges akkor pedig forduljon szakemberhez,veled együtt.Érezze hogy mellette vagy,ez nagyon fontos.

En nem tudnám megbocsajtani ha megutne a férjem a kisfiam.

Biztos elválnék, ez en vagyok.

Értem h itt sok mindenki szerint nem megoldás, es nem ilyen egy igazi házasság. Hát en meg pont fordítva gondolom, nem egy ütlegelő baromhoz mentem hozzá. Es igenis nem tehet meg bármit következmények nélkül.