Nem lehetek büszke?

A kedvesem gyereket vár, nagyon büszke vagyok, illetve csak lennék, de gyakorlatilag elhagyott. Boldog voltam amikor megtudtam, magamban tudtam, hogy régóta szeretnék már apa lenni, de nem élvezhetem se a várandósság egy percét, és valószínűleg a gyereknevelést örömeit és nehézségeit sem! Nem vagyok tökéletes, közel sem, de.. ez mennyire gyakori, hogy a kismama hagyja el az apát? Foggal körömmel ragaszkodnék, nem akartam cserbenhagyni, és mégsem!