Ti mit tennétek ebben a helyzetben a gyereketek védelmében?

Férjemnek van egy nyolcéves fia az előző házasságából. Nagyon nehezen kezelhető gyerek, agresszív, dührohamai vannak, önző, hisztis, éjszakánként bepisil, hazudozik. Továbbá sem bűntudat, sem öröm, sem szégyen - gyakorlatilag semmilyen érzés nem látszik rajta a haragon kívül.

A suliban is komoly bajok vannak vele, bántja az osztálytársait, meghúzza a hajukat, verekszik, szándékosan tönkreteszi mások holmiját, kiabál a tanárokkal, nem figyel órán, csal a feladatok javításakor, stb.

Én már régóta mondogatom a férjemnek, hogy el kellene vinni pszichológushoz, neurológushoz és a nevelési tanácsadóba is. A férjem mindig legyintett ezekre és azt mondta, csak azért mondom, mert rühellem a gyereket.

Most a tanárok ugyanezeket mondták, illetve emlegettek hiperaktivitást és figyelemzavart is, és így végre talán eljut a kissrác szakemberhez.

Viszont én nagyon kényelmetlenül érzem magam a gyerek jelenlétében, rettegek hogy bántani fogja az egyéves lányunkat. Persze nem hagyom őket kettesben, de elég ha egy pillanatra nem figyelek, már meg is van a baj. Vannak aggasztó jelek, párszor lábbal átfordította a babát, amikor rajta mászott - nem volt durva vele, de mégis csak "belerúgott". Illetve rendszeresen kineveti ha elesik, és kárörvendő képpel el szokta venni a cumiját. És amikor a baba lázas, beteg volt és emiatt nem akart enni, fapofával énekelgette, hogy a baba meg fog halni, a baba meg fog halni.

Eddig is aggódtam, de elhittem a férjemnek, hogy én reagálom túl, és a gyerekkel nincs nagy baj, csak én látom rosszabbnak, mint amilyen. De most, hogy a tanárai is ugyanezt mondják, már biztos vagyok benne hogy én ítélem meg reálisan a kissrácot, és a férjem az, aki szörnyen elfogult vele.

Ti mit tennétek, hogyan tartanátok távol a gyereketeket a viselkedészavaros, agresszív féltesójától? Már arra is gondoltam, hogy kerek perec megmondom, a gyerek márpedig ide nem jön, találkozzon vele a férjem házon kívül, csináljanak egész napos programokat akár, de ide ne hozza. Vagy pedig azokon a hétvégéken, mikor a fia jön, mi megyünk el a babával. A férjemnek még nem mondtam, nem akarom megbántani, nem akarok veszekedést ebből.

Ti mit tennétek? Szerintetek túlreagálom a dolgot?