Anyukák, ti mit szólnátok, ha a családban meghívnának egy esküvőre, de csak a gyerekeitek nélkül mehettek?

Olyan furcsa, hogy itt beszéltek a "gyerekekről". Mintha valami idegenek lennének, akik hirtelen csapódnak a társasághoz. Akikkel az esküvőmön szeretnék ünnepelni, azokkal olyan kapcsolatban vagyok hogy ismerem a gyerekeiket, nem "egy gyerek", hanem valamilyen szinten az életem részei.

Ugyanígy, akiket meghívok, azokkal vagyok olyan viszonyban hogy elmondjam, a házasságkötő teremtől 3 saroknyira van egy játszótér, oda tudnak menni ha nyűgös lesz a gyerek.

Amúgy a mindennapokban hogy működik ez a "gyűlölöm a gyerekeket" hozzáállás? Ha egy közeli családtagnak, barátnak gyereke születik akkor onnantól ő le van ejtve? Tényleg érdekel.

de miért mánia??

nem szeretheti mindenki, én pl nem, ők igen.

ennyi.

inkább az a gáz, hogy ha egy barátod nem szeretné a gyerekeket, akkor nem lenne a barátod mert nem egyezik az ízlésetek. azért ha a gyereked nem akar majd gyereket, remélem kiutálod őt is!

lehet gyerek nélkül is találkozni

és ált. az tojja le a gyerektelen barátokat, akinek lesz

Az, ha a 3 gyerekem közül valamelyik majd egykor nem akar gyereket, az nem az én dolgom lesz.

De az, hogy őket nem tekintik az én barátaim hozzánk tartozónak, csak nyűgnek, az számomra nonszensz lenne.

Mi nyaraltunk, szilvesztereztünk, karácsonyoztunk gyerekes és gyerektelen párokkal is. Az, hogy ki hanyagol el kit ilyen kapcsolatokban? Nehogy mindig a gyerekesek legyenek a rosszak:)

Persze, lehet gyerek nélkül is találkozni, ez igaz. De a gyerek a szülő életében egy fontos dolog. Sosem beszéltek róla? Ez olyan, mintha egy nem-szülő nem beszélhetne a közeli barátaival a szerelméről, a munkájáról, az elért sikereiről, kudarcairól.

Na mindegy. A gyerekek is külön személyiségek, van amelyik hisztisebb, van amelyik nem. Az, hogy a szüleiket meghívom az esküvőmre, szoros kapcsolatot feltételez.

Engem jobban zavarnak a szexista "férfiak", akik 2 feles után minden nőnek teszik a szépet és meg vannak róla győződve, hogy minden nő arra vágyik, hogy az esküvő után jól megdöngessék őket.

nem érted meg, csak szajkózod hogy én vagyok a rossz.

ha én nem bírom elviselni a gyerekeket, akkor haljak meg? vagy mi? más meg mást utál, én a gyerekeket

aki nem tudja megoldani a felügyeletet, akkor az sajna nem lesz ott.

Nekem az a furcsa, hogy egyesek a személyük elleni sértésnek vesznek egy MEGHÍVÁST, ami csak nekik szól, a gyereküknek nem.

Miért?

Miért változtatja meg egyeseket ennyire a gyerek?

Vagy előtte is ilyenek voltak?

Ha partner nélkül hívnának egy esküvőbe, azon is megsértődnél?

Sokan élnek ezzel a lehetőséggel is, hogy a barátok, munkatársak "egyedül", a rokonok párban.

-

Egyébként van gyerekem, imádom, szeretem, de nem várom el, hogy mindenki más is imádja, szeresse, aranyosnak találja.

Te szajkózod ugyanazt, utálom a gyerekeket, utálom a gyerekeket, bla-bla.

És ehhez mit szólnak a barátaid?

elfogadják

ez a véleményem

ők szeretik, akartak, oké, ennyi. én is elfogadom

mert arról szólna a világ hogy elfogadom hogy a barátaim mit gondolnak, akarnak, nem egymásnak ugrani. azok nem barátok.