Anyukák, Ti nem rettegtek a terrorizmustól?

Tedd azt.

Magyarország nem célpont, egy magányos (helybeli) őrült akciójára több esély van, mint Norvégiában Breivik.

A terroristáknak az is fontos, hogy PR értéke legyen a támadásnak, egy ilyen "azt se tudom, hol van a térképen" jellegű ország nem felel meg az elképzeléseiknek.

Ráadásul bevadítani a társadalomtól elszigetelődött, állampolgársággal rendelkező muszlimokat tudják. Franciaországban sok ilyen van. Magyarországon kevés a muszlim és ők integrálódtak, beilleszkedtek nálunk.

Azt meg ne tessék benyalni, hogy a politikai elit most félelemkeltésre (figyelem, addig se a belpolitikai gyanús ügyekkel foglalkozunk) használja a párizsi tragédiát.

Összegezve: nem, nem félek, mert ilyen szempontból Európa egyik legbiztonságosabb országában élünk.

Európa alatt inkább a nagyobb, nyugat-európai országokra gondolnak.

Olvasd el ezt a cikket, leírják, hogy miért Franciaország az egyik legfontosabb célpontjuk:

[link]

"Volt egy viddó fent a neten, melyben elmondják, hogy Európát megölik, a feleségekből ágyasok, gyerekekből szolgák lesznek, stb."

Nagy a szájuk, kell is, különben elég értelmetlen volna meghalniuk a szent háborúért, ha maguk nem hinnének benne.

Nem kell felülni minden megfélemlítésnek. Párizsban nagyon rossz a helyzet, de éppen a mostani készültség miatt nem hiszem, hogy bekövetkezik rövid távon még egy. (Ha igen, annak aztán nagyon erős üzenete lenne.)

Franciaország nagyvárosaiban megértem, ha félnek az emberek, bár annak kicsi az esélye, hogy éppen velük vagy a szeretteikkel történik valami szörnyűség. Magyarországon még ahhoz képest is elhanyagolható, pláne vidéken.

Mar megint te?

Jol esik rettegni?

Én is anyuka vagyok van egy 3 éves kislányom és most vagyok 5 hónapos terhes a második gyermekemmel.

Én is tartok a terrorizmustól, bár olvasva a híreket nyugodt vagyok hogy Magyarország nem célpont MÉG de sose lehet tudni mi lesz a vége...

A férjem fuvarosként dolgozik jobbára belföldi fuvarjai vannak itt a városon belül van egy cég és általában innen megy a fővárosba és vissza vagy a közeli másik vegyi gyárba szállít többnyire veszélyes vegyi anyagokat. De időnkét 1-2 havonta szokott vállalni nagyobb külföldi fuvarokat mert a plusz pénz nekünk sokszor jól jön, főleg ha a házra kell költeni vagy nagyobb dolog kell akkor nem jön rosszul. Így sem keres borzasztóan keveset mert két műszakban dolgozik 8 órába ha külföldi fuvarjai vannak akkor 3-4 napig dolgozik utána igaz 2,5 napig marad itthon nem is engedik hogy előbb menjen dolgozni. De a férjem jobbára Németországba, Csehországba, Ausztriába szokott elmenni, de tavaly vagy háromszor járt Francia országban főleg Párizsban, és bizony a belvárosba is kellett mennie. Most nyár elején is volt arra felé, meg most pár hete is lett volna ilyen fuvarja oda de azt lemondta mert beteg volt.

Én ettől féltem a páromat mert mivan ha pont akkor megy ki fuvarozni amikor megint megesik egy támadás és véletlen ő is áldozattá válik. Ez a tipikus rosszkor vagy rossz helyen dolog, bármi történhet én meg abba belebetegednék, egyrészt mert nagyon szeretem őt, másrészt a gyerekek miatt is, meg ugye a páromnak mindig is vágya volt egy nagy család, és nagyon élvezi a gyereknevelést, nagyon elvannak a kislányunkkal, és már alig várja hogy jöjjön a második babánk, aminek a nemét még egyenlőre nem tudjuk mert még nem bírták megállapítani de megérzésem szerint kisfiú lesz, párom meg egy fiút és egy lány gyermeket akar nagyon, de ha lány lesz persze az sem baj, egészséges legyen és ennyi.

Amitől viszont nagyon tartok hogy ennek az egésznek a vége háború lesz ami sajnos nagyon közel van már, én nagyon tartok ettől, mert nem szeretnék menekülni a nyugodt kisvárosunkból és innen az országból sem ha nem muszáj.

A drága bátyámat is nagyon féltem mert ő igaz Londonban él de ott is voltak már régen terrortámadások és kitudja ha ott is lesz akkor nagyon fogok aggódni érte, főleg hogy a bátyám imád világot látni, a feleségével erre szánják életüket mert a bátyám betegsége miatt nem termékeny így saját gyermeke soha nem lehet, a barátnője meg határozottan nem akar gyereket. Ők azért élnek hogy utazzanak világot lássanak, írjanak majd róla és élvezzék az életet. Nem véletlen dolgoznak külföldön mert anyagilag jobban meg engedhetik maguknak és nekik nyáron 3 hetes nyaralás van több európai országban, egyenlőre európát akarják megismerni bár igaz jártak már Egyiptomban de ott sem rózsás a helyzet tudomásom szerint.

Én azért jelenleg annyira nem félek mert 1% esélyét látom hogy jelen kisvárosunkban lesz ilyen vagy esetleg évente 3-4 alkalommal amikor elmegyünk a fővárosba akkor lesz ilyen, én azért nem fogok a négy fal közt lenni emiatt, de azért ha külföldre mennénk akkor alaposan megfogom gondolni hogy hova menjünk. Franciaországba annyira nem vágyom engem jobban érdekel Olaszország, Horvátország mert én inkább a tengerparti strandolós nyaralások híve vagyok igaz csak a Balaton marad számomra jelenleg vagy olyan hely ahol tudunk fürödni :D