Első babás kismamik ti nem rettegtek a szüléstől?

Szia

Én saját magamon vagyok meglepődve, hogy annyira de annyira várom már :) Egyáltalán nem félek a szüléstől, mert nem tudom mi lesz. Mindegyik szülés más és más, szóval én egyáltalán nem félek. Jó lehet, ha oda kerül a sor remeg majd a lábam gyomrom mindenem, de most még nagyon jól el vagyok :) Én a hagyományos módon való szülésnek vagyok híve, mármint gondolok itt a hüvelyi vagy császármetszésre. Bár mondjuk lehet, hogy könnyebb a vízben szülés, nem tudom még nem szültem :)

29 heteske :D

Szia!

Én is félek valamennyire, sőt én eü iskolás létemre voltam is pár szülésen császáron, tehát tudom mi vár majd rám.

Egyébként már alig várom, hogy babázhassak, hogy végre személyesen is megismerkedjem a pocakomban lakó babával. Nekem inkább olyan félelmeim vannak, hogy milyen anya leszek , remélem jó értékeket fogok neki megtanítani és jó kis emberke válik majd belőle.

Nem vagyok ellene az alternatív szülésnek, ha adott lenne a lehetőség élnek vele, ha lehetne.

14 hetes kismami

Ugyanezek az érzések bennem is felmerültek. Sokat olvastam a témával kapcsolatban, próbáltam felkészülni. Én nem szeretem az ismeretlen helyzeteket. Így megnéztük a szülőszobát, részletesen megkérdeztem mindent a szülésznőtől. Próbáltam előre elképzelni mindent. Alacsony a fájdalomküszöböm és nagyon nyafogós is vagyok egyébként, de érzéstelenítés nélkül végigcsináltam. Persze nem zárkóztam el előle, de bírtam. Próbáld elfogadni, hogy fájni fog, de aránylag rövid ideig tart. Persze akkor nem így érzed.

A babával kapcsolatban is voltak félelmeim. Pl. mi van ha elfelejtem megetetni stb. Persze ez butaságnak hangzik, de az én fejemben igenis megfordult. Aztán tényleg jött minden magától. Most 5 hónapos és persze sok mindent másképp csinálnék már, nem aggódnék ennyit, de nagy hibát nem követtem el. Napról-napra egyre jobban összeszoktok majd és eljön a nap amikor érezni fogod, hogy te tudok a legjobban mire van szüksége a babádnak. Bár ez az első perctől kezdve így lesz, csak szerintem az elsőbabás anyukákban az elején a bizonytalanság ezt általában "felül írja". De nem lesz semmi gond!

Szép babavárást Neked!

Vízbeszülésről nem tudok nyilatkozni. Nálunk nem volt rá lehetőség.

Szia, ez egy érdekes kérdés. Én az első előtt nem féltem, mert nem tudtam mitől is kéne félnem. A dokimban megbíztam, és így úgy voltam vele, az ismeretségi körömben mindenki túlélte, mindenkinek több babája van, nem lesz gond.

Azóta megszültem,és a legközelebbinél sajnos már nem vagyok benne biztos, hogy félelem nélkül tudok bemenni, és szülni. Az orvosom továbbra is jó, a csapat akikkel dolgozott szintén nagyon jók, így szakmailag tudom legközelebb is jó kezekben leszek.

Én is vízben szerettem volna, de komplikációk miatt erre nem volt lehetőségem.

A babához való viszonyod miatt ne aggódj, amint a melledre, hasadra fektetik elfelejtesz mindent.

Az én terhességem alatt mondta valaki, az hogy félsz az anyaságtól, azt tükrözi, hogy érett vagy rá, fel tudod mérni hogy más lesz az élet a picivel.

Remélem Apás szülésed lesz, nekem nagyon nagy lelki és fizikai segítség volt a férjem.

Nagyon boldog babavárást kívánok Neked/Nektek,élvezd ki minden pillanatát!

Már nem :)

Eleinte rettegtem tőle. Most már csak nagyon várom. Tudom, hogy fájni fog, de azt is tudom, hogy ez a fájdalom ahhoz kell, hogy a picim ki tudjon jönni.

Én attól félek inkább, hogy minket egyből összeraknak a babával, vele mit fogok kezdeni? Fogom tudni szoptatni? Lesz-e egyáltalán tejem? Hogy fogom a pelust kicsrélni rajta?