Mit csináltok másképp, mint az átlag a gyereknevelés és család terén?

Nálam kicsit sajátos a helyzet. A környezetem nem a beszólogatós típus, akkor adnak tanácsot, ha kérek.

Anno elég sok gyermekpszichológiai könyvön végigrágtam magam (egyfajta hobbi is nálam a pszichológia) és kialakítottam a saját gyereknevelési alap direktíváimat.

De végiggondolva nem hiszem, hogy nagyon különleges dolgok lennének benne:

- lehetőségekhez mérten egészséges táplálkozás. Fő szempont a mérték, tehát fél évente a Mekiben megehet két szál sült krumplit, nem érdekel, de napi szinten ne egyen ilyet. Két hetente kb. kap iparilag feldolgozott (de finom) édességet. Túró Rudi, stb.

- ami nem korának megfelelő étel, azt nem kaphat, ebben soha nem volt vita senkivel, mindenki elfogadta, aki vigyázott rá.

- nem büntetem, de ha jól csinál valamit, akkor dicsérem - tapasztalatok alapján elég hatékony motivációs eszköz.

- nem verjük, nincs fizikai bántalmazás, maximum, ha életet mentünk és ez a kisebbik rossz (pl. visszarántom egy autó elől, de közben eltaknyol a járdán és felhorzsolja magát)

- antibiotikumot akkor kaphat, ha bizonyított a baktérium jelenléte (gyermekorvossal egyeztettem ebben, egyetértett)

- "veszélyes" mutatványokat engedünk, de mögötte állunk. Ha borul, akkor a borulás felénél kapjuk el, hogy érezze a veszélyt, de ne sérüljön meg komolyabban.

- kajánál ha feláll az asztaltól és elszalad, akkor befejezettnek tekintjük az étkezést. Következő étkezésnél van ismétlési lehetőség.(Ezt a bölcsőde is így csinálja, így egybecseng az ő és a mi elveink.)

- ha rosszat csinál, akkor határozottan rászólunk, csúnyán nézünk, de nem kiabálunk. Valamint nyomatékosítjuk, hogy ezt nem szabad. (Jelenleg a pofozkodás van porondon, amit így kezelünk.)

- ha más vigyáz rá (pl nagyszülők), akkor gyógyszerezni csak a megkérdezésünkkel (mi meg orvost kérdezünk) lehet. Kivétel a vízben oldódó vitaminok. Ez nálunk azért sarkallatos kérdés, mert apám minden felnőtt családtagnak Aspirint akar adni, akármilyen baja van, ez a lövése. Erről le van tiltva, mert gyereknél károsodást okozhat.

- a gyerek SZEMÉLYÉRE vonatkozóan nem szabad negatív megjegyzést tenni. A viselkedésére igen. ("Rossz vagy" kontra "Rosszul viselkedtél most.")

Hogy ez eltér-e az átlagtól, nem tudom. A baráti/családi kör hasonló gondolkodású, így érdekellentét még nem merült fel.

#4 vagyok.

Egyébként másban meg eleve nem teremtek olyan helyzetet, hogy vita alakulhasson ki. Kezdetektől tápszeres volt, mert nem volt tejem. De nem vitatkozom senkivel, az anyatej is jó, a tápszer is jó. Nem ítélkezem, de mást sem hagyok felettünk ítélkezni.

Hordozás/babakocsi. Ő babakocsis, de a hordozással sincs gond. Csak xar a gerincem, ezért nálam ez nem volt opció.

De vitáig nem jutottam, mert hacsak külön nem kérdeznek rá, én nem hozakodok elő ezekkel. De igaz ez a hüvelyi/császáros szülésekre is, én sem ítélkezem (az álláspontom, hogy jusson ki épségben az anyai testből, mindegy hogyan).

Nem adok használt ruhát a gyerekre. A környezetemben most kifejezetten divat a túrkálás.

(Szerintem amiket a 4-es írt, azok nem térnek el az átlagtól. A legtöbb szülő pont így csinálja.)

Néhány dologban nem követem a környezetemben "szokásos" módszereket,néhány dologban viszont "átlagosan" gondolkodom.(szándékos az idézőjel,éppen azért,mert mindenkinek mást jelentenek ezek a fogalmak)

Példaként:

-a kisfiam 3,5 évesen evett először csokit,édességet.Azóta kap,van,hogy naponta,máskor meg akkor,amikor eszünkbe jut.Mértékkel!Kólát,szénsavasat még sosem ivott.

-technikai kütyük nagyon nagyon ritkán kerülnek a kezébe.Nálunk nincs 7 évesen tablet,meg mobilozás meg agyba-főbe számítógép.

-rengeteg dolog érdekli,az ő életkorának megfelelően mindent elmondunk neki,mindenbe beavatjuk.Nyitottak vagyunk vele szemben,nem szégyenlősködünk például.

-nem majomszeretetben neveljük,mindenben következetesen járunk el,bármiről is legyen szó

Hirtelen ezek jutottak eszembe,amiben a körülöttünk lévő családoktól különbözünk.Persze még biztosan estig sorolhatnám,mi hogyan csináljuk és a rokonság és az ismerősök miként. :)

Hát,van pár dolog:

Kezdjük csak,jól le is leszek pontozva szerintem,de legalább a kérdésedre válaszolok :-)

-Tanyán lakunk; no nem azért,mert gazdálkodunk,csak itt találtunk rá a megfelelő minőségű életre.Ami annyit jelent,hogy nem gond kifizetni a rezsit,van internet,ha gázzal akarok fűteni,megtehetem és van mosogatógépem,mert van neki hely és volt pénz megvenni.Továbbá nem jelent gondot,ha tortát vagy épp pizzát akarunk rendelni és ha nyaralni akarunk menni,arra is marad pénz.Régebben elég volt a rezsit kifizetni meg a hitelt,alig maradt pénzünk;költöztünk,3x akkora házban lakunk,mint eddig és közelebb vagyunk a munkahelyemhez,persze azóta is kapom a beszólásokat...

-végig magánrendelésre jártam a terhesség alatt;ez is eltér erre felé az átlagtól és sokan beszóltak emiatt.

-kisfiunk császáros volt az én kérésemre.

-lemondtam a védőnői szolgálatot,mert kb 5 km-t kellett volna gyalogolnom csak oda(plusz ennyit vissza,mert gyakorlatilag nincs busz abban a faluba,ahová lakcím szerint tartozunk)ahová meg busszal el tudok menni 10 perc alatt,oda nem járhattam,mert nem vagyunk körzet.

-busszal viszem a gyereket a bölcsibe amikor tudom(sok anyuka 2 utcával arrébb is autóval megy,nekünk is van autónk,de ritkán használjuk,közel a buszmegálló)

-buszvezetőként dolgozok helyközi-távolsági üzletágnál és hajnaltól késő éjszakáig tart a munkaidő,havi 260 órát vagyok a munkahelyemen 110 ezer ft körüli fizetésért és szeretem a munkámat.

-a párom is maradt gyeden a fiunkkal,ez sokak szemében felháborító volt

-tovább tanultam a gyerek mellett,vagyis akkor fejeztem be egy sulit,amit még munka mellett kezdtem el.Na,ez is volt,akinek szúrta a szemét (mert akkor hogy eszik anyatejet-persze arra nem gondoltak az illetők,hogy hagytam otthon a hűtőben)

-megvesszük a gyereknek az új cipőket,mert nem akarom,hogy pl. lúdtalpa legyen vagy bármi hasonló

Hát azt hiszem sorolhatnám :-)

Nekünk ezek, amik miatt "furcsán" néztek/néznek ránk:

Nem megy bölcsibe a gyerekünk, majd csak oviba.

Ehet édességet, csokit.

Nem tízóraizunk, nem eszünk a játszótéren.

Nem vittem Dévény-tornára (környezetünkben majdnem mindenki.)

Nem hordott sose "bokatartós" cipőt.

Velünk aludhat amikor csak akar.

Ha nem tud délután aludni nem erőltetem.

Mi most várjuk az első gyerekünket, ezért nem biztos, hogy releváns, amit írok, de vannak dolgok, amik adottak, és amikben biztosan el fogunk térni a környezetünktől:

- nincs tv-nk

- hordozni tervezem a babát (lesz babakocsi is tarkalékba, hagytam magam rábeszélni, ha mégis szükség lenne rá)

- munkánkból adódóan "felesben" leszünk itthon vele, és emellett az otthoni munka rugalmasságának, és a megosztott felügyeletnek köszönhetően korán "vissza fogok menni" dolgozni részmunkaidőben (a baba 4-5 hónapos korában)

- mindketten informatikai területen dolgozunk, és látva a jó példát a családban egyrészt a férjem, másrészt az unokaöcsém részéről, viszonylag korán szeretnénk az elektronikai kütyüket bevezetni a gyerek életébe. Unokaöcsém előbb tudott az apja laptopján játszani, mint írni, és olvasni, akkor én ezt elleneztem, de 15 evesen már profin kezelte a szerkesztőprogramokat, amiket magától tanult meg, nem mutatta neki senki, és nagyon jól előhozta a kreatív énjét. Olcsóbb, kisebb verzióban (nem pedig vadiúj iphone és hasonlók) szeretnénk a gyerekünknek megkönnyíteni a technikával való ismerkedést, amennyiben érdekelni fogja. Kiskorában pl. nem fogjuk odaadni neki a mi gépeinket, de kap majd dummy telefont, laptopot, amit nyomkodhat, de kárt nem tud benne tenni:)

- gyerekneveléssel kapcsolatban nem szeretnék egyik nagy irányzathoz sem tartozni (pl. kötődő nevelés, suttogó-módszer, stb.), hanem a gyerek, és a mi igényeinkhez igazítani az alapelképzeléseket

- oldalkocsis kiságyat/babaöblöt vettünk, ezt nem nagyon szokták ismerni, max azt a verziót, hogy a kiságy egyik oldala levehető, egy szobában fog velünk az első évben aludni, külön szobája majd csak később lesz

- albérletbe vállaljuk a gyereket, mert bár a nagy többség szerint kell a lakás, ahol élünk, ott drága, és nem érné meg. Sokan mondják, hogy így kidobott pénz az albérleti díj, de ennyi erővel a kamat is kidobott pénz, ráadásul nem tudjuk, hol leszünk pár év múlva