Hogy mondjam el, hogy gyereket szeretnék?

Ne haragudjatok a véleményemért, biztos lesz olyan, aki ezzel nem ért egyet, de ami biztos, hogy én soha senkinek nem szülnék gyereket esküvő nélkül! Olyan férfinak, aki nem akarja előtte rendesen törvényesíteni a kapcsolatunkat és ország-világ előtt felvállalni engem, mint hitvesét, biztosan nem szülnék kisbabát!

Amikor még kicsi voltam, volt az oviban egy kisfiú, aki házasságon kívül született, a szülei csak együtt éltek, és az egész óvoda csúfolta szegényt... minden nap kiabálták neki, hogy "Fattyú! Fattyú!", sokszor nem akartak vele játszani sem, és ez annyira mélyen beleégett az emlékezetembe, hogy megfogadtam, én soha nem fogom ilyesminek kitenni az én gyerekeimet. Tudom, ez már nem az a világ, ez "csak egy papír", stb... De ha neki ez csak egy papír, ne essen már nehezére aláírni, főleg, ha a párjának meg számít. Lehet, én vagyok régimódi, de biztos, hogy esküvő nélkül nálunk szó se lehetett volna kisbabáról, hogy aztán őt is megbélyegezzék és csúfolják, hogy csak egy becsúszott fattyú...

Senkit nem akartam ezzel megbántani, ez csak az én véleményem és a személyes tapasztalatom ezzel a témával kapcsolatban.

Van egy gyerekem, és nem vagyok házas történetesen és egyelőre, de nem vettem magamra, nem ezért írtam, amit írtam. Pont leszarom mások véleményét, a házasság nem azért fontos, hogy mit gondolnak mások, hanem bizonyos törvényi feltételek, jogi keretek miatt. De mindegy is, tényleg nem ez a téma.

Azért írtam, amit írtam, mert nem ez volt a kérdés, és ez a fattyúzás ma már egyáltalán nem divat. Szerintem az még egy viszonylag tiszta szituáció, ha apa és anya együtt van, csak épp nem házasok. De akkor mit mondasz arra a gyerekre, akinek a szülei nincsenek együtt, mert anyuci csak szerető volt, a példában szereplő gyerek a félrekefélés eredménye, apucinak van egy aktuális házassága, ott két gyereke, anyuci meg már terhes egy új pasitól. Na? Ugye, hogy már nem is tűnik akkora problémának, ha a szülők nem házasok?

Ettől függetlenül ha egy férfi szeretne a gyerekvállalás irányába továbblépni, akkor azt célszerű lánykéréssel jelezni. Még akkor is, ha azt nem feltétlenül követi esküvő.

Igazad van, a fattyúzás hála az égnek ma már valóban nem szokás, nyilván azért, mert egyre gyakoribb, hogy úgy születik baba, hogy a szülők nem házasok. A mai világban ez már nem ciki, hanem teljesen elfogadott jelenség, sőt. Manapság inkább ez a gyakorlat.

Bennem azonban nagyon megmaradt ez az emlék, hogy szegény kisfiút mennyit bántották, csúfolták miatta... Igazad van, vannak ennél jóval cifrább esetek is, és tény, hogy ma már nem 1980-at írunk, de ettől függetlenül nekem igenis fontos volt hogy előbb házasok legyünk. Nem vállalnék be gyereket házasság nélkül. Megalázva érezném magam, ha apasági nyilatkozattal kerülne a gyerek a párom nevére. De ez én vagyok. Mindenki úgy intézi, ahogy szeretné vagy épp jónak látja. Ha házassággal, hát házassággal, ha anélkül, akkor úgy.

Egyetértek, az is elég megalázó lett volna. Nagy pocakkal én sem álltam volna oltár elé, kínos, ha mindenki azt hiszi körülötted, hogy csak a gyerek miatt kell összeházasodni.

Ezért kezdtünk mi is csak az esküvő után próbálkozni, ami a baba-projektet illeti. :)

Szerintem a dolgoknak van egyfajta sorrendje, amit persze nyilván fel lehet rúgni, de nem mindig jár vele jobban az ember. Persze biztos van olyan helyzet, amikor igen, vagy amikor szükséges változtatni a bevett szokásokon, ezt el is fogadom. De akinek fontos, hogy a párjával előbb elköteleződjenek egymás mellett, és csak utána gondolkodjanak családalapításon, az se legyen már elítélendő. :)

Nem én kezdtem. Legalább értelmezni tudnád az írott szöveget, istenem... Mint ahogy írtam is, gyerekkori rossz emlékem, hogy fattyúnak csúfoltak egy kisfiút az oviban, ahová én is jártam, csak mert a szülei nem voltak házasok. ÉN még SOHA az életben nem hívtam SENKIT sem fattyúnak!! Nem is fogok! De azt sem szeretném, ha az én gyerekeimet bántaná vagy csúfolná azért valaki, mert a szülei nem házasodtak össze, holott lett volna rá alkalmuk is, lehetőségük is.

Nekem ez fontos, másnak meg nem. Egyébként tényleg nem értem, miért vetted ennyire magadra. Te magad mondtad, hogy már nem 1980-at írunk, senkit sem izgat, hogy a te gyereked házasságon belül született-e vagy sem. Kivéve talán téged, amint látom. Különben nem pörögnél még mindig ezen a fattyúzáson...

Szerintem is előbb házasodni illene/kellene, utána lehet előhozakodni a gyerekvállalás témával.

"én a gyereket "azonnal" akarom"

Akkor kérd meg a párod kezét, hadd lássa, hogy valóban komolyak a szándékaid vele kapcsolatban. :)